Emlékhelyek Napja Székesfehérváron – élő sakkjáték idézte meg II. András keresztes hadjáratát

2022.05.14. 15:35
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. május 14. (szombat) 
Vasváris diákok szerepeltek a történelmi játékban.   Galéria
 
 
 
 
 
 
Régészeti és antropológiai szakvezetéssel, középkori élő sakk előadással, régizenével, fegyverbemutatókkal és gyermekprogramokkal várták az érdeklődőket Székesfehérváron, az Emlékhelyek Napján. A programsorozat leglátványosabb elemeként bemutatott élő sakkban II. András király szentföldi keresztes hadjáratát keltették életre a Vasvári Pál Gimnázium diákjai a Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhelyen, Matuz János rendezésében.

A Nemzeti Örökség Intézete minden év májusának második hétvégéjén rendezi meg a Emlékhelyek Napját, melynek keretében a magyar történelemben és kultúrában kiemelt fontosságú helyszínekre kívánja felhívni a figyelmet. Ezen a napon a nemzeti és történelmi emlékhelyek különleges programokkal várják a történelem és kultúra iránt érdeklődő látogatókat szerte az országban.

A Szent István Király Múzeum a Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhelyen rendezett programokkal csatlakozott az országos kezdeményezéshez. A rendezvénysorozat leglátványosabb elemeként mutatták be A jeruzsálemi című élő sakkjátékot, amely ezúttal nem egyetlen csatát, hanem három különböző hadi ütközetet, II. András magyar király teljes szentföldi keresztes hadjáratát mutatta be. Ez volt az Árpádok egyetlen keresztes hadjárata, egyben a legnagyobb és legátfogóbb hadi vállalkozása, ezért különleges helyet foglal el a középkori hadtörténelemben. Az Aranybulla Emlékév előtt tisztelgő, közel 50 perces előadást a Székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium 38 tehetséges diákja vitte színpadra Matuz János rendezésében. A 100 négyzetméteres sakktáblán bemutatott történelmi játék nemcsak látványában, de vokális zenei megszólalásában is egyedülálló élményt nyújtott a szép számban megjelent nézőknek.

Az Emlékhelyek Napja keretében szerveztek még koncerteket a Musica Historica együttessel és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar kamaraegyüttesével. Szerepelt a programsorozatban antropológia előadás az Osszáriumban található csontok eredetéről és vizsgálatáról, arról, hogy az antropológusok és a régészek hogyan tudnak információkat kinyerni egy középkori temetőből. A Nemzeti Emlékhelyen megjelent több királyi óriásbáb, de voltak kézműves játékok, foglalkozások, öltözet- és fegyverbemutatók, valamint interaktív idegenvezetés gyerekeknek.

 A kapcsolódó fotók letlthetőek a Galériából.

 

 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Lőrincz Miklós


 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2022 Május
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.