A klímaváltozás a legnagyobb környezeti kockázatok egyike, ami nemcsak a gazdaságot, hanem közvetlenül a lakosság életmódját és életfeltételeit is érinti. A klímaváltozás mérséklése csak globális összefogással érhető el, azonban a kedvezőtlen hatásokra való felkészülés lokálisan vezethet eredményre. Székesfehérvár Önkormányzata kiemelten fontosnak tartja, hogy jó gyakorlatairól a nemzetközi partnereivel, a testvérvárosaival is értekezzen.

Felismerve mindezek fontosságát, elkészült Székesfehérvár klímastratégiája, és a szakmai anyag véglegesítéséhez párbeszéd indult, melyben bárki megfogalmazhatja véleményét és javaslatait. A szemléletformálás következő elemeként az Önkormányzat a nemzetközi partnereinek bevonásával klímakonferenciát szervezett, melynek célja, hogy szakemberek segítségével a résztvevők képet alkothassanak arról, hogy Székesfehérváron és testvérvárosaiban mely területeken sikerült fenntartható eredményeket elérni, másrészről milyen kihívásokkal nézünk szembe lokálisan a zöldebb és élhetőbb város kialakításához vezető úton.

A konferenciát dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg. Felidézte azt a fontos eredményt, hogy néhány éve Magyarország 23 megyei jogú városa egységesen, összefogásban, vezetői pártállástól függetlenül csatlakozott az Under2 nemzetközi klímavédelmi együttműködéshez, és vállalta az ezzel járó nemzetközi kötelezettségeket. Ezek a kérdések itt lesznek velünk még évtizedekig, ezért fontos az egyetértés, legalább az alapvetéseket illetően – fogalmazott a városvezető.

Székesfehérváron az Energiaklub közreműködésével készült el a klímastratégia, melynek társadalmasítása jelenleg is zajlik, ennek része a mostani nemzetközi konferencia. Fontos, hogy a jó gyakorlatokat átadjuk és átvehessük, hiszen a sok hasonlóság mellett sok a különbség is a városok között, így tanulhatunk egymástól.

Székesfehérvár klímastratégiáját Magyar László, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület szakértője mutatta be. Megerősítette, hogy a globalitás mellett helyileg, települési szinten kell reagálni a klímaváltozásra. A stratégia többek között taglalja, hogy egy település hogyan alkalmazkodhat rugalmasan a változásokhoz, az extrém időjárási viszonyokhoz.

Az előzetes helyzetértékelés szerint Székesfehérváron az európia és a magyar átlagot is meghaladja a károsanyag-kibocsátás, ami az iparnak köszönhető, ezért komoly csökkentésre van szükség. Székesfehérvár a jövő generációja számára is élhető, magas színvonalú épített és természeti környezetet kíván biztosítani úgy, hogy a város működése minél kevesebb energiafogyasztással és kibocsátással járjon, és a település képes legyen rugalmasa reagálni a változásokra.
A teljes klímastratégia megtalálható az alábbi portálon: https://tegyunkegyutt2030.hu/klimastrategia

A testvérvárosok képviselői online tartottak előadásokat klímavédelmi feladataikról, lépéseikről.

A szlovéniai Kranj-ban lecserélik az önkormányzati járműparkot, szennyvíztisztító telepet hoznak létre, naperőművet szerelnek fel. Segítik a biciklisek és a gyalogosok közlekedését, ingyenes minibuszt vezetnek be a városközpontban. A 65 év felettiek díjmentesen vehetik igénybe a tömegközlekedést. Kranj-ban elektromos kerékpárokat ajánlottak fel közhasználatra, összesen 75 ilyen járművük van.

A finnországi Kemi-ben a műanyagfelhasználást csökkenteni, az újrafelhasználást minél inkább növelni kívánják. Csökkentették az élelmiszerhulladékot, fejlesztették a közlekedést és lépéseket tettek a mezőgazdaságban a helyi élelmiszerfogyasztás ösztönzésére. Kemiben a kávézókban, az uszodákban és egyes irodákban szelektív gyűjtőedényeket, míg a napközik, a bölcsődék tetején napelemeket helyeztek el. Új központi távfűtőrendszerük van, ahol fával tüzelnek, fosszilis anyagokat nem használnak.

A németországi Schwäbisch Gmünd-öt 60 ezer ember lakja. A fenntartható változásokat a közösség erejével, alulról építkezve, párbeszéddel érik el. Már fejlesztették a városi kerékpárút-hálózatot, és elterjesztették az elektromos rollerek használatát. Bővíteni akarják az elektromos töltőállomás-hálózatot, továbbá tisztességes és fenntartható vásárlási útmutatót dolgoztak ki.  Egy startup céggel együttműködve napelemgyűjtő cellákat helyeztek el a lakossági, a vállalati és a középületeken. Tervezik további fenntartható energiaforrások bekapcsolását, ehhez azonban fel kell mérniük a lakosság, a gazdálkodószervezetek és a közintézmények pontos fogyasztását. 

A lengyelországi Opole városban intézkedések sora szolgálja az állatok védelmét a városi környezetben. Az Opole környékén található természetvédelmi területeken megállították az erdőirtást, hagyják, hogy az erdők saját maguktól újuljanak meg és az állatoknak megfelelő életteret biztosítsanak. A városban 30 olyan fa van, amely fokozott védelemre szorul, közülük a legöregebb egy 600 éves hárs. Fontosnak tartják, hogy megvédjék az állatokat a városias környezetben. Van éjjel-nappal működő  állatorvosi ügyeletük, a parkokba és az épületekre 800 madárodút, 150 denevérodút, sündisznó menedékeket, továbbá madáretetőket és itatókat telepítettek. Ezen felül virágos méhlegelőket hoznak létre azzal, hogy engedik szabadon nőni a növényeket.

Csete Gábor, a Városgondnokság természetvédelmi szakmai vezetője „Klímavédelem ökológiai szempontból” címmel tartott előadást. Elmondta többek között, hogy a mezőgazdasági területek által rengeteg agrársivatag alakul ki, és egyre csökken a természetes életterek aránya. Létfontosságú a területeink okos művelése, fenntartása, ökoszisztémák flórája és faunák fenntartása, melynek mi is részei vagyunk. A jövőnkre nézve létfontosságú az ökológiai zónák megvédése, összekapcsolása és fenntartása. 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

A program a KEHOP-1.2.1-18-2019-00250 azonosítószámú, „Klímastratégia létrehozása és szemléletformálás Székesfehérváron” című projekt keretén belül valósult meg.