Percről percre

2022.05.18. 16:15
SAJTÓKÖZLEMÉNY  - 2022. május 18. (szerda) 
 
 
 
 
 
 
Bemutatóra készül a Székesfehérvári Balett Színház, ahol az irodalom és a tánc találkozik a Percről perce alkotásban. Örkény István és L. Simon László műveire Egerházi Attila és Ole Kristian Tangen készített koreográfiáit, amelyet május 25-én, szerdán 19 órakor láthatnak először a Vörösmarty Színházban. Az ősbemutató előtt közönségtalálkozón vehet részt a közönség, hangzott el a témában tartott sajtótájékoztatón szerdán. 


A Percről percre háromfelvonásos táncszínházi est programjában két egymástól különböző művészeti ág, az irodalom és a táncszínház találkozik egymással. Amíg az olvasás során magunkban vizualizáljuk a szövegben rejlő tartalmat, hősöket, karaktereket, addig a táncszínház a néző számára vizualizálja, azaz láthatóvá teszi a láthatatlant. Jelen esetben a felhasznált irodalmi szövegek üzenetét és a zenébe kódolt érzéseket, gondolatokat.

Betáncolta magát a magyar táncéletbe a Székesfehérvári Balett Színház, amelynek alkotói mindig arra törekszenek, hogy különleges, egyedülálló élményhez juttassák a közönséget. Az új, május 25-én, szerdán 19 órakor kezdődő bemutatójuk is izgalmas kulturális csemege, amely humorban és drámaiságban bővelkedik, ajánlotta a közönség figyelmébe a Percről percre darabot Lehrner Zsolt alpolgármester.

Egerházi Attila
, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatója, az est megálmodója elmondta: Örkény István szürreális, sok esetben abszurd és finom iróniával, szellemesen megrajzolt világa görbe tükröt tart az olvasó, sőt az egész társadalom elé. Egypercesek címet viselő kötetét nem kell bemutatnunk. Máig érvényes meglátásai révén önmagunk és az általunk teremtett világ ellentmondásaira ismerhetünk rá. A táncszínházi mű első felvonása, a Tilos a fűre lépni tilos!, az örkényi látásmódot jeleníti meg és teszi láthatóvá. Egerházi Attila koreográfiája alatt a felhangzó szövegek maguk válnak zenévé, a táncosok ezekre táncolnak. A darabban – Sarádi Zsolt színművész tolmácsolásában – Örkény írásai mellett elhangzik L. Simon László Paprika koszorú című repetitív költeménye, amit Örkény Az élet értelme című egypercese ihletett.

Az est második felvonása izgalmas választóvonal a nyitó és a záró etűdök között. A norvég származású koreográfus, Ole Kristian Tangen Eltűnőben című egyfelvonásos kortárs balettjét korábban már bemutatta a Székesfehérvári Balett Színház, azonban idáig csupán két alkalommal láthatta a fehérvári közönség. A költői hangvételű táncmű az emberi kapcsolatok törékenységéről, sérülékenységéről szól. A balett a maga nemében ugyancsak táncköltészet, s ez a felvonás a másik kettő izgalmas ellenpontjaként is jól illeszkedik az est programjába.

Idézőjelek
címmel a kortárs író és költő, L. Simon László korábbi könyvének az alkotó által megszerkesztett részleteire készített koreográfiát Egerházi Attila. A koreográfia az író által kifejezésre juttatott megfoghatatlan, olykor szinte kimondhatatlan gondolatokat és érzéseket ragadja meg és teszi láthatóvá, miközben a szövegben rejlő kódolt üzenet a lélek számára letapogatható módon jelenik meg és táncköltészetként kel életre. Csak úgy, mint az Örkény-balett esetében, a koreográfiában az irodalmi szöveg kap erőteljes hangsúlyt, s ezt egészítik ki a zenei betétek. 

A május 25-én, szerdán 18.15 órakor kezdődő közönségtalálkozó ingyenes, a 19 órakor kezdődő előadásra jegyek kaphatók az Alba Regia Szimfonikus Zenekar pénztárában, a Vörösmarty Színház előcsarnokában (Székesfehérvár, Fő utca 8.), valamint a www.jegy.hu oldalon. 

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, a Székesfehérvári Balett Színház évzáró bemutatója június 9-én lesz. A Vörösmarty Színház Pelikán Fészekben hat fiatal táncos koreográfiáját ismerheti meg a közönség, amelyet erre az alkalomra készítettek a társulat táncosai számára.
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.