Összegzés, megőrzés, továbbadás – utoljára rendeznek Koronázási szertartásjátékot a Nemzeti Emlékhelyen

2022.07.08. 13:30
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. július 8. (péntek) 
 
 
 
 
 
 
Több szempontból is rendhagyó lesz a 2022-es Koronázási szertartásjáték, melyet augusztus 19-20-21-én rendeznek meg a Nemzeti Emlékhelyen. Ezen a helyszínen ez lesz az utolsó előadás: III. András, az utolsó Árpád-házi uralkodó koronázásába ágyazott élettörténetét mutatja be, és összegzi a magyar történelemnek azt a korszakát, amelynek köszönhetően megmaradt és megszilárdult az önálló magyar államiság. Belépőket a https://www.vorosmartyszinhaz.hu/koronazas/ weboldalon lehet vásárolni – hangzott el a Nemzeti Emlékhelyen rendezett sajtótájékoztatón.

Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. (Vak) Béla, III. Béla, II. András, IV. Béla, IV. (Kun) László. Nyolc óriási történelmi személyiség, nyolc dráma, több száz szereplő és majdnem százezer néző az elmúlt években. 2013 óta – a pandémiás időszakot kivéve - a Koronázási szertartásjátékok minden évben a Nemzeti Emlékhely fölé emelt színpadon rendezték meg, azon a szakrális helyen, ahol az alkotó fantáziának köszönhetően, az emberek képzeletében évről évre felépült az elpusztult a Nagyboldogasszony Bazilika.

2022 augusztusában a tizedik szertartásjátékot rendezik meg, „III. András – Az utolsó aranyágacska” címmel, a rendhagyó előadás mottója: összegzés, megőrzés, továbbadás. A páratlan produkciósorozatnak ez lesz az utolsó fejezete a Nemzeti Emlékhelyen. A szertartásjátékok más helyszínen és formában folytatódnak majd.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester arról beszélt, hogy a pandémia időszakában nehéz volt a rendezvényének megszervezése, idén azonban van lehetőség a szertartásjáték, a Székesfehérvárvári Királyi Napok egyik legfontosabb eseményének megtartására. Az előadást hirdető plakáton egy, az Országalmából kigyökerező fát láthatunk, ami a nemzet és az élet fája.

A városvezető arról is beszélt, hogy a mostani szertartásjáték lesz az utolsó, melyet a Nemzeti Emlékhelyen rendeznek meg. Ennek több oka is van: egyrészt a történelmi összefoglaló jelleg, másrészt a jelentősen megemelkedett költségek, harmadrészt pedig sikerült felhívni a figyelmet a Nemzeti Emlékhely hányattatott sorsára, arra, hogy a nemzet történelmi bölcsőjét nem lehet méltatlan állapotban hagyni a 2031-es és 2038-as évfordulókra. Számos olyan kezdeményezés indult el és valósult meg, ami a Nemzeti Emlékhelyhez köthető.

„Azt érezzük, hogy egyre nagyobb közösségekben van ott az igény arra, hogy történjen valami a Romkert területével. Ezt a célt tehát elértük, és a következő években más, külső helyszíneken képzeljük el a szertartásjátékot. Bőven vannak alkalmas helyszínek, többek között a Zichy liget előtt, a Bartók Béla téren, a Városház téren, adott esetben a Szent István téren vagy akár az Aranybullánál.” – fogalmazott a polgármester, aki türelmet és megértést kért a környéken élőktől.

„III. András – Az utolsó aranyágacska játékkal lezárul egy tízéves időszak, az Árpád-ház ciklusa. Az előadást szimbolizáló, virágzó fa gyökere azt vetíti előre, hogy a magyar államalakulat nem létezhetne ezer év óta, ha nem lett volna olyan gyökere, mint az Árpád-ház. Erről a megtartó erőről szól III. András király sorsa is. Halála után egy olyan uralkodóház következett, amely a nemzet felemelkedését és továbbfejlődését biztosította.” – emelte ki dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója.

Hozzátette, hogy III. András élettörténetének bemutatása az összegzés szándékával születik, és vissza kell utalni mindazon királyokra, akiknek a történetét és munkásságát életre keltették a Nemzeti Emlékhelyen.

A belépők értékesítése már zajlik a https://www.vorosmartyszinhaz.hu/koronazas/ weboldalon. Az előadásra jegyet váltók díjmentesen nézhetik meg a Királyok és Szentek – az Árpádok kora című kiállítást a Szent István Király Múzeummal történő együttműködésnek köszönhetően.



A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.


 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika

 



 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.