Az elmúlt néhány napban mintegy ötvenezer ember szórakozott a FEZEN Fesztiválon, amely idén ünnepelte 25. születésnapját. Kevesen gondolták volna a 90-es évek végén a Vidámpark régi szabadtéri színpadán a Fehérvári Zenei Napokon, hogy bő két évtized múlva a rave koronázatlan királya, a Scooter zárja ugyanezt a fesztivált Székesfehérváron.
A Depresszió, a Road és a Nigtwish a Harman színpadon, az Irie Maffia, a Brains és a Vad Fruttik után pedig Scooter a Fehérvár Nagyszínpadon, mindeközben pedig Ganxsta Zolee & a Kartel, Takács Tamás és sokan mások léptek színpadra az idei Fezen utolsó napján.
„Huszonöt év nagy idő és az az egyik legszebb ebben, hogy ha körbenézek, akkor nagyon sok olyan emberrel találkozom, akik már a gyereküket vagy az unokájukat hozzák ki a Fezenre. Ilyenkor érzem úgy, hogy volt értelme.” – mondta Kovács Antal, a FEZEN főszervezője a fesztivál utolsó estéjén.
„Ha az ember az elmúlt napokban a közösségi médiafelületeket nézte, akkor az volt az érzése, hogy mindenki volt a Fezenen.” – mondta dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. „Pár nap alatt ugyan több mint 45 ezer ember megfordul a fesztiválon, azonban mégis családias hangulatú ez a fehérvári rendezvény, ami Kovács Antalnak és csapatának köszönhető. Sokszor beszélünk arról, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a fiataloknak vonzó legyen Székesfehérvár. A Fezen is egy ilyen program, ami élményt ad minden nyáron a fiataloknak és nekünk is megvannak az elmúlt 25 évből a fezenes élményeink. Egy ilyen fesztiválra egy nagyvárosnak szüksége van, ami a helyi turizmusnak, vendéglátásnak is fontos, nem is beszélve a városmarketing értékéről.”
Kovács Antal arról is beszélt, hogy nagyon nehéz volt az idei szervezés kezdve azzal, hogy a világjárvány miatt sokmindent újra kellett szervezni, a terület rendbetétele a fesztiválra nehezebb volt mint korábban és a színpadtechnika felépítése sem volt egyszerű. Az embereket és a hangulatot látva azonban sok mindenért kárpótol. Naponta jóval több mint tízezer ember jön el és ez mindig nagy öröm és boldogság.
„Amikor a kollégáimmal beszélgetünk, és szóba kerül, hogy Fehérváron a kert végében van Alice Cooper, Prodigy vagy Nightwish, ennek azért nagyon örülünk és talán ezzel sikerült nyomot hagynunk.”
Mennyien jöttek el az idei fesztiválra?
A Fezen szinte minden nap teltházas volt és nagyon sokan jól érezték magukat és jól szórakoztak, pontos számokat néhány nap múlva lehet csak mondani. Szerencsére néhány bokaficamtól eltekintve semmilyen komoly sérülés nem történt és békében, szeretetben ünnepelhettük a 25. Fezen fesztivált. Az utolsó nap egy kicsit hosszabbra sikeredett, mert a Scooter után egy reggelig tartó Necc partival ünnepeltük a negyed évszázados jubileumot.
Személyesen mit jelent neked a Fezen?
Sok éven keresztül az ember egyedül próbált mindent szervezni a vécérendeléstől elkezdve a zenekarok szervezéséig, ma pedig már közel hétszáz ember dolgozik a fesztiválon, amiért nagy köszönet nekik, hiszen a munkaerőhiány ellenére elég jól összeállt a stáb. Nekem eufória mindenféleképpen, hogy ha kijövök egy koncertre, akkor a középkorú rockertől kezdve a tizenévesekig kijönnek. Ez fontos dolog, mert ezért csináljuk.
Mennyi idő megszervezni egy ekkora fesztivált?
Egy-egy ilyen fesztivál teljes szervezése másfél éves periódus, aminek az utolsó néhány hónapja már elég pörgős. Személy szerint azt szeretem a legjobban, amikor a nyitás előtt megjelennek és gombamód kinőnek a különböző helyek.
„Az lenne egyébként a legjobb, ha egyszer ki tudnék menni rendesen fesztiválozni a Fezenre négy napra és valaki megszervezné.”
Mik a legfontosabb szempontok a szervezésnél?
Próbáljuk mindig úgy szervezni a Fezent, hogy egy középáras fesztivál legyen, ami megfizethető. Szerintem tudomásul kell vennünk az emberek pénztárcáját és adhatnánk ugyan ezer forintért a sört, de nem adjuk annyiért, hanem hatszázötvenért. Az a lényege a Fezennek, hogy ha valaki ide kijön, akkor a belépőért rendes programot kapjon, rendes színpadokkal és olyan vendéglátóhelyek legyenek, ahol nem négyezer forint a hamburger és ennek megfelelően válogatjuk a vásározóinkat is.
Jövőre lesz 26. FEZEN?
Mindenki szeretné, ha lenne! Azonban mondok egy példát: volt olyan zenekar, akivel amikor lekötöttük a koncertet 308 forintos eurónál tettük ezt és 410-en fizettük ki a végét. Ezt az árkülönbözetet nehéz vállalni és nem szeretnék 25-30 forintos napijegyeket kérni. A tervünk az, hogy lesz jövőre Fezen, de tudomásul kell venni, ha sokkal több a gáz- és a villanyszámlád, a megélhetésed, akkor a szórakozás háttérbe szorul. Ez volt a kovidnak is a legnagyobb károkozása: elhitték az emberek, hogy a kultúra és a szórakozás az mellékes. Mindenki bezárt, de ott volt a vágy, hogy menjünk bulizni. Ha meg tudjuk csinálni ilyen színvonalon, akkor természetesen lesz Fezen jövőre is, ha pedig azt látjuk, hogy nem biztonságos a szervezés akár a járvány vagy a gazdasági helyzet miatt akkor ez átgondolandó. Az idei 5-6 zenekari lemondásból négy kovid miatt volt, ami nagy terhet rak a fesztiválszervezőkre. Beszélve más szervezőkkel, mindenki hasonlóképpen látja: valamit eladsz az embereknek és nem biztos, hogy azt kapják meg. Hívhatjuk átverésnek, hiába nem a mi hibánk. Sajnos nem tudunk azzal mit kezdeni, hogy például a Cro-Mags dobosa kórházba került a koncert előtt és lemondják a bulit. A régióban egyébként minden túlzás nélkül a legnagyobb fesztivál a Fezen és a tervünk, hogy mindenképpen megszervezzük jövőre is, és ha a körülmények megengedik, akkor meg is fogjuk valósítani.
Szinte mostanáig végigkísérte a fesztivált az első sátor. Mit mesélne a 25. jubileumon?
Az első sörsátrunk egy cirkuszi jellegű ütött-kopott sátor volt, ami alatt május végétől szeptember végéig heti két koncertet szerveztünk és állandó hiszti volt a környéken a zene miatt. Ennek a szezonnak a zárása volt az első Fezen, ami akkor 2. Fehérvári Rockfesztivál volt a régi Vidámpark szabadtéri színpadán. 25 év távlatából nagyon vicces visszagondolni, hogy honnan indultunk. Emlékszem arra, hogy volt olyan, amikor az általunk tákolt színpad összeszakadt vagy sufnituning hang és fénytechnikánk volt, ellenben működött. A közönségben és bennünk is nagy volt az akarat, hogy legyen mindig Fezen és kitartottunk. Vicces az is, hogy az első Fezen még a Scooter által is képviselt műfaj ellen volt, de biztos vagyok abban, hogy most a Nightwish közönsége a Scooteren bulizott tovább. Volt olyan, hogy a sátor is kigyulladt, vagy leszakadt az ég és partvisnyéllel nyomtuk ki a vizet a hajnalig tartó csocsóparti előtt, de saját magunk is voltunk éjszaka a sátor biztonsági őrei. Ezek ma már megmosolyogtató emlékek, hiszen most mindenre külön ember figyel. Gazdaságilag is már régen tönkre kellett volna mennünk, de tényleg úgy vagyunk, hogy a szervezők és a baráti körünk a várossal együtt mindig hitt a Fezenben annyira, mint mi magunk. Az első csíra valóban a Vidámparki sörsátor, meg az első Bronxos buli volt, aztán a Bregyó után a Jüllich Glas adott helyszínt, utána átjöttünk a MÁV pályára, majd megtaláltuk a mostani helyünket, ahol remélem, még sok FEZEN lesz majd.
A zárónapon készült fotók letölthetőek a Galériából.
- Vége -
Szöveg és fotó: Bácskai Gergely
