Juhász Judit az idei Szent István Emlékérem és Díj várományosa

2022.08.12. 11:06
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. augusztus 12. (péntek) 
Augusztus 16-án 18.00 órakor a Szent István Művelődési Házban lesz a díjátadó.  
 
 
 
 
 
 
A Szent István Emlékérem és Díj Székesfehérvár egyik legrangosabb civil elismerése, melyet 2004 óta minden esztendőben az augusztusi ünnepkör keretében adnak át. A díjat ebben az évben Juhász Judit újságíró, az Antall-kormány szóvivője, a Magyar Katolikus Rádió alapítója és korábbi vezérigazgató-helyettese, a Magyar Művészeti Akadémia sajtófőnöke veheti át – jelentették be a Székesfehérvári Püspökségen rendezett sajtótájékoztatón. A hagyományos díjátadó ünnepségre augusztus 16-án, kedden 18.00 órától a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban kerül sor.

A magánszemélyek által 2004-ben alapított Szent István Emlékérmet és Díjat minden évben olyan személyiségnek ítélik oda, akinek munkásságához, szakmai életútjához, emberi hozzáállásához mindenkor Szent István öröksége szolgált iránymutatásul, a Szent István-i keresztény értékrendnek megfelelő életet élt, és ennek szellemében kiemelkedő tevékenységet végzett. Váltott jelleggel egyik évben egy Székesfehérvárhoz szorosan kötődő, másik évben egy országosan ismert és munkásságát tekintve jelentőségű személyiség kapja.

A Szent István Érdemérem és Díj Alapítvány kuratóriumának egybehangzó döntése nyomán idén Juhász Judit, az Antall-kormány szóvivője, a Magyar Katolikus Rádió alapítója és korábbi vezérigazgató helyettese, a Magyar Művészeti Akadémia sajtófőnöke veheti át az elismerést – jelentette be Spányi Antal megyés püspök, a kuratórium elnöke. Hozzátette, a közösség szolgálata jellemzi leginkább a díjazott munkásságát. Felfelé ívelő, egyenes, hosszú életutat tudhat maga mögött.

Juhász Judit közgazdász diplomája megszerzését követően elvégezte a Magyar Újságíró Szövetség újságíró iskoláját. Szakmai pályafutását a Magyar Rádiónál kezdte, ahol csaknem két évtizeden át szerkesztő-riporterként, majd főmunkatársként dolgozott. Az első szabadon választott magyar kormánynak, az Antall-kormánynak négy évig szóvivője, a Westel Rádiótelefon Kft. PR-igazgatója, majd a Magyar Rádió Zrt. műsorokért felelős alelnöke. 2001-től a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtófőnöke, ezt követően a Magyar Katolikus Rádió alapítója és vezérigazgató-helyettese. A Kazinczy-, Pethő Sándor és Príma-díjas újságíró munkásságát 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével ismerték el. A Magyar Művészeti Akadémia köztestületté válását követően az Akadémia első sajtófőnöke, szóvivője lett. Elhivatott közéleti, közművelődési tevékenységei közül külön méltatást érdemel az Anyanyelvápolók Szövetségének kötelékében végzett áldozatos munkája, mely szervezetnek 2013 decembere óta elnöke, valamint meghatározó személyisége, alelnöke a Magyar Örökség Díjbizottságának is. Több évtizedes kulturális tevékenységéért, kiterjedt közművelődési szervezőmunkájáért és az Akadémia sajtótevékenységének alakításáért megkapta a Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián-díját.

Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója, kuratóriumi tag
arról beszélt, hogy a 2004 óta működő Szent István Érdemérem és Díj Alapítvány évről évre egyhangúan hozza meg döntését a díjazottról. Az elismerés – melyet méltán tarthatunk közel azonos értékűnek az 1830-as évekre visszanyúló díszpolgári címmel – erőteljesen képviseli a civil értékeket.

A díjátadó ünnepséget 2022. augusztus 16-án, kedden 18.00 órai kezdettel tartják a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. A nyilvános eseményre szeretettel invitálnak és várnak minden érdeklődőt!


A kapcsolódó footók letölthetőek a Galériából.



Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika


 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.