Közös történetünk hősei – a Magyar Királyi 3. Szent István Gyalogezredre emlékeztek

2022.08.15. 12:30
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. augusztus 15. (hétfő) 
 
 
 
 
 

A hagyományokhoz hűen hétfőn reggel a Magyar Királyi 3. Szent István Gyalogezred katonáiról emlékeztek meg az alakulat egykori laktányájánál.

A Magyar Királyi 3. Szent István Gyalogezred a két elődezred, a 17-es honvéd és a 69-es közös gyalogezred 1918-1919-es átszervezésével jött létre, az alkulat a Szent István nevet 1930-ban vette fel. 1942-ben az egész ezredet az orosz frontra vezényelték, ahol a 3. gyalogezred csapatait jelentős számbeli és technikai túlerőben levő, ellenséges csapatok támadták. A veszteségek mértékét a mai napig nehéz pontosan meghatározni, azonban a rendelkezésre álló adatok alapján a több mint 1800 főből, mindössze 448 katona, valamint 14 tiszt tért haza. A Don-menti harcok után az alakulatot újjászervezték, majd a Kárpátokba vezényelték, ahol 1945-ben szinte teljesen megsemmisült. A Magyar Királyi 3. Szent István Gyalogezred katonái emlékének 1993-ban az ezred még élő tagjai az egykori laktanya falán, a mai Lánczos Kornél Gimnáziumnál állították emléktáblát, melyet a Honvéd Hagyományőrző Egyesület 2018-ban újított fel. Az emléktábla mellett hat darab réztábla is kiállításra került, melyeken az 1941-1945 közötti harcokban hősi halált halt katonák emlékének adóznak.

„A hősök, akikre ma emlékezünk, nem ismeretlenek és nem idegenek számunkra.” – kezdte megemlékező beszédét Vargha Tamás államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője. A Magyar Királyi 3. Szent István Gyalogezred történelmét felidéző beszédében az államtitkár elmondta: az ezred katonái a közös történetünk hősei, akik ránk gondolva, a hazáért haltak meg. Az államtitkár megemlékezett a Gyalogezred utolsó katonájáról, vitéz Smohay Ferencről, aki tavaly februárban, életének 99. évben hunyt el. Emlékeztetett, hogy a mindenki által szeretett és tisztelt Feri bácsi végsőkig kitartó, töretlen hite példaként szolgálhat a jelenkor embere számára. A beszéd után a Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns Tábori Püspöksége nevében Szabó György alezredes mondta el az egyházi áldást.

Az emléktáblánál dr. Cser-Palkovics András polgármester, Vargha Tamás államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, valamint Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője helyezett el koszorút. Fejet hajtott továbbá a Magyar Honvédség Parancsnokságának képviseletében Kaposvári László Zoltán vezérőrnagy, a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság képviseletében Králik Tibor dandártábornok, a NATO Erőket Integráló Elem képviseletében Marco Franzin alezredes, valamint az Önkormányzat, a katonai és a rendvédelmi szervek képviselői, a Honvédség Hagyományőrző Egyesület képviselői, a résztvevő hagyományőrzők és az iskola vezetősége. A megemlékezésen a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar a Seregi-, a Doroszlai- és a Helényi-indulóval működött közre.

Az eseményen készült képeinket Galériánkból letölthetik.

-VÉGE-

Fotó: Simon Erika
Szöveg: Józsa Dávid

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.