„Egyetlen út van” - Nagyboldogasszony napját ünnepelték a megújult Székesegyházban

2022.08.15. 21:35
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. augusztus 15. (hétfő) 
 
 
 

Nagyboldogasszony-napi szentmisét celebrált a megújult Szent István-székesegyházban Spányi Antal püspök hétfőn este. Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szent Szűz oltalmába. 

A Szent István-i felajánlás következtében Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalmazója. A koronázó bazilika, főpapi székesegyházak, templomok, kápolnák, monostorok és búcsújáró helyek is az ő nevére szenteltettek. A székesfehérvári Szent István Székesegyház búcsúnapja is Nagyboldogasszony napja, augusztus 15-e.

A Nagyboldogasszony-napi szentmise kezdetén Spányi Antal püspök felidézte, hogy tegnap hosszú idő után először léphették át a hívek a Szent István Székesegyház kapuját, amikor Erdő Péter bíboros megáldotta a templomot és újjászületését áldásával kísérte. A püspök szólt arról is, hogy székesegyház búcsúnapja augusztus 15-e, amikor Máriát, a mennybe fölvettet ünnepeljük. "Máriára tekintünk, akiben mi nagy jelet kaptunk. Akik a jelekből tudnak olvasni, megértik, hogy mit jelent számunkra a Boldogságos Szűz Mária, s akik ismerik a történelmünket és visszatekintenek az évszázadokra - egy évezrednyi múltra - ,azok meglátják ebben a történelemben Mária szerepét, oltalmát, vigasztalását.” -  fogalmazott a megyéspüspök, aki  arra kérte a híveket, hogy újuljanak meg hitükben, szeretetükben, lélekben és gondolkodásmódban, mint ahogy megújult a Székesegyház is.

Szentbeszédében a püspök felidézte, hogy ezen a napon, 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján halt meg Szent István király, akit végakaratának megfelelően az általa Székesfehérvárott alapított Nagyboldogasszony-bazilikában helyezték örök nyugalomra. "Ha belegondolunk, ennek a napnak a pusztulás, a tragédia, az eltűnés kezdetének kellett lennie. Szent István túlélte fiát, Imrét, akire az egész nemzet épített, akire reménnyel tekintettek, s aki alkalmas volt jellemben, erőben, szellemben, lélekben is arra, hogy Szent István nyomába lépjen és ezt a népet vezesse. De meghalt és el kellett temetnie a Szent Királynak, aki ott maradt erejében megfogyatkozva és reményében is meginogva. Szent István utolsó földi tettével a Nagyboldogasszony-bazilikában imádkozva megértette azt a titkot, amit addig talán nem értett meg: hogy egyetlen út van. S azt az utat csak az látja meg, aki szemét az égre emeli. Aki imádságos lélekkel él és ilyen lélekkel próbája a világot szemlélni. S a világ zűrzavarában, a különböző jelek kuszaságában az égre emelve tekintetét igazodik el. Ott született meg az életének a műve, hogy ez az ország és ez a nép legyen Mária népe, s legyen Mária országa."


Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából. 






                                                   - Vége –

Szöveg: Gáspár Péter
Fotó: Kiss László, Bácskai Gergely

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.