A királyi bazilika minden tekintetben

2022.08.16. 19:58
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. augusztus 16. (kedd) 
Három kiállítóhelyen volt tárlatvezetés.     Galéria
 
 
 
 
 
 
A Szent István Király Múzeum három kiállítóhelyét is érintette az a tárlatvezetés kedden délután, mely a királyi bazilikáról szólt. Reich Szabina régész, Kulcsár Géza művészeti író és Izinger Katalin művészettörténész kalauzolta a népes hallgatóságot.

A koronázótemplom-séta résztvevői bejárták a Királyok és Szentek kiállítást, a Nemzeti Emlékhelyet és a Közösség - Építés kiállítást a Csók István Képtárban.

Izinger Katalin művészettörténész köszöntötte a résztvevőket a Rendházban, és mint mondta: ritkán van olyan lehetőség, vezérvonal, melynek segítségével több, teljesen különböző típusú kiállítást is be lehet járni. A Szent István Király Múzeum Rendház épületében a Királyok és Szentek című kiállítás a hónap végéig, a Csók István Képtárban pedig KÖZÖSSÉG – ÉPÍTÉS címmel a top_OS csop_Ort alakuló tárlata októberig látható.

A Királyi Bazilikáról a Rendházban és a Nemzeti Emlékhelyen Reich Szabina tartott tárlatvezetést, a Csók István Képtár kiállítási kurátora, Kulcsár Géza és Izinger Katalin művészettörténész pedig a kortárs tárlat Bazilikát érintő műveiről beszélt.

Szent István korában nagyon sok kereskedelmi és stratégiailag fontos útvonal vezetett Székesfehérváron keresztül, ami közül kiemelkedett a jeruzsálemi zarándokút, és István király pontosan ott építtette fel a templomot, ahol a zarándokút a Szentföldre vezetett. A tárlatvezetésen többek között az is elhangzott, hogy a koronázótemplom építése 1018 körül kezdődött.

A székesfehérvári Szűz Mária prépostság sok tekintetben egyedülálló volt. A Szent István által építtetett bazilika a középkori Magyarország király- és királyné-koronázásainak, királyi esküvőknek, temetkezéseknek a helyszíne lett. Itt őrizték évszázadokon át a koronát és a koronázási jelvényeket, valamint a fontos iratokat. Számos sorsfordító eseménynek, törvénykezési gyűlésnek, országnagyok tanácskozásának helyszínéül szolgált.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.



 

 


Szöveg és fotó: Bácskai Gergely

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.