Folytatódott a Tér-Élmény: Évadnyitó koncertet adott az Alba Regia Szimfonikus Zenekar

2022.08.18. 23:16
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. augusztus 18. (csütörtök) 
 
 
 

A kezdés előtti percekre teljesen megtelt a Bartók Béla tér csütörtökön este az Alba Regia Szimfonikus Zenekar évadnyitó koncertjén. A második alkalommal megrendezett Tér-Élmény című évadnyitó ezúttal „Éljen a magyar!” alcímmel, a magyar zene nagymestereinek művei előtt tisztelgett.

Csordultig telt élettel a történelmi épületekkel körülölelt Bartók Béla tér csütörtökön este, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Tér-Élmény II. – Éljen a magyar! című évadnyitóján. Az évadnyitó - a tavalyi évben megkezdett hagyományt folytatva - a Székesfehérvári Királyi Napok keretében zajlott. A forró nyári estén a szimfonikusok a magyar zene legnagyobb alakjai, Erkel Ferenc és Kodály Zoltán műveit adták elő két, pályáját Székesfehérváron kezdő operaénekes, Zemlényi Eszter és Rezsnyák Róbert közreműködésével.

„Gyönyörű környezetben egy fantasztikus koncert vár ránk.” – kezdte köszöntőjét dr. Cser-Palkovics András. A polgármester beszédében örömét fejezte ki, hogy az Alba Regia Szimfonikus Zenekar nem csak minőségben fejlődik évről évre, de egyre több koncerttel is megörvendezteti a fehérvári közönséget.

Ruff Tamás, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar igazgatója emlékeztetett: a tavalyi évben szinte percre pontosan ugyanekkor indult el az első Tér-Élmény. Ahogy fogalmazott, az elmúlt év a zenekar számára sok szakmai munkával telt. „Egy olyan városban, ahol a közönség ekkora és ily’ mértékű szeretetét, valamint a fenntartó bizalmát élvezzük, a muzsikusok pedig ennyire elkötelezettek a szakmai munka iránt, méltán van ok a bizakodásra. Erre a bizakodásra buzdítom önöket is. Ha bármi nehézség adódik, akkor pedig jöjjenek és hallgassanak zenét, amellyel feltölthetik a lelküket.”

Az évadnyitó egy meglepetésprodukcióval indult, melyet dr. Szabó Balázs zenetörténész konferált fel. A Ludwig van Beethoven által írt Csataszimfóniát eredetileg 2020-ban, a zeneszerző születésének 250. évfordulóján adták volna elő, azonban ez a pandémia miatt meghiúsult. Most azonban Fricsay Richárd, a legendás székesfehérvári katona-karmester 155. születésnapjához kapcsolódva, a Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztivál lezárásának apropóján bemutatták. A Csataszimfóniát a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar látványos bevonulása után a két zenekar közösen adta elő.

Beethoven után Erkel Ferenc Bánk bán és Hunyadi László operái következtek, Zemlényi Eszter és Rezsnyák Róbert operaénekesek közreműködésével. Mindkét énekes székesfehérvári kötődésű, ma pedig mindketten a Magyar Állami Operaház magánénekeseiként tértek vissza a színpadra. Előbb felcsendült a Keserű bordal, majd a Tiszaparti jelenet. Katartikus élményt nyújtott a jelenlévőknek a Hazám, hazám, melynek bariton változatát Rezsnyák Róbert adta elő. A Bánk bán részletei után a Hunyadi László verbunkos, reformkori operarészletei következtek: Zemlényi Eszter Gara Mária cabalettájával kápráztatta el a Bartók Béla tér közönségét. Az este befejező részeként a Tiszán innen, Dunán túl duett következett Háry János első kalandjából, majd Kodály egyik leghíresebb műve, a Galántai táncok búcsúztatták az idei Tér-Élményt.

A rendezvényen részt vett dr. Simon László főispán, dr. Ruszin-Szendi Romulusz vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, Vokla János ezredes, a Székesfehérvár MH. 43. Nagy Sándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred parancsnoka, Székesfehérvár testvérvárosainak delegációi, valamint Székesfehérvár alpolgármesterei és több önkormányzati képviselő.

Az évadnyitó koncerten készült fotóinkat Galériánkból letöltheti.

-VÉGE-

 

Fotó: Simon Erika
Szöveg: Józsa Dávid

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.