Felelősséggel ránk hagyott örökség – ünnepi szentmise a Szent István-székesegyházban

2022.08.20. 15:20
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. augusztus 20. (szombat) 
 
 
 

Augusztus 20-a a magyarság legfontosabb ünnepe, Szent István király napja, a magyar államalapítás és a keresztény magyar állam ünnepe. Ennek alkalmából a megújult Szent István-székesegyházban Spányi Antal megyés püspök a város papságával közösen celebrált ünnepi szentmisét.

1083. augusztus 20-án Szent László király a Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emeltette oltárra I. István király maradványait nyughelyén, az egykori székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában. 1938-ban, a Székesfehérváron tartott kihelyezett országgyűlésen, Szent István király halálának 900. évfordulójának alkalmából törvényben nyilvánították augusztus 20-át nemzeti ünneppé.

Az idei ünnepen, szombaton 11 órakor Spányi Antal megyés püspök és a város papságának bevonulásával kezdődött meg az ünnepi szentmise a megújult Szent István-székesegyházban. A szentmisét az ünnepi hagyományoknak megfelelően Szent István király fejereklyéjének és a Szent Korona hiteles másolatának jelenlétében celebrálták.

Spányi Antal megyés püspök szentbeszédében emlékeztetett arra, hogy a 800 éves Aranybulla kimondja: augusztus 20-át, a Szent Király ünnepét meg kell ülni. „Ma nem az Aranybulla rendeletére, hanem a lelkünk sürgetésére vagyunk itt. Lelkünk és hitünk sürgetésére úgy érezzük, meg kell állnunk a Szent Király sírhelyénél és fejet hajtani szarkofágja előtt. Amikor pedig megállunk emléke előtt, felidézzük alakját, valamint a ránk felelősséggel hagyott örökséget, azt érezzük, hogy a nagyság igézetével állunk.”

Ahogy a megyés püspök fogalmazott, az az erő, ami Szent István lelkéből fakad, ma is büszkeséggel kell eltöltse a lelkünket. Mikor megállunk Szent István fejereklyéje előtt, éreznünk kell: „Az amire ő tanított minket, ma is aktuális. Az, amire ő vért áldozott, az ma is követhető és követendő is.” A Szent István-i tanításokat ezer év alatt sokan megvalósították életükben, ezzel pedig gazdagították a nemzetet, felül azonban nem múlta senki.

„Mi hiszünk Szent Istvánban. Benne megláttuk az igaz magyar értéket, a magyarok útját az életben. Szent István megtanít arra is, hogyan tekintsünk egymásra, mit lássunk egymásban. Megtanít arra, hogy igaz magyarok legyünk, hogy sajátos értékeinket megvalósítsuk, és velük gazdagítsuk a világot. Megtanít arra is, hogy nekünk is segíteni kell másokat, hogy ők is ily gazdagok lehessenek. Ezzel tartozunk Európának, és önmagunknak is. Gazdagítani akarjuk a magyar szív és lélek ajándékaival a világot.” – zárta gondolatait a megyés püspök, aki kiemelte: a magyar lelket ismerni, az értékeihez pedig ragaszkodni kell.

Spányi Antal megyés püspök a város papságával közösen kérte az Isten áldását a magyar családokra, és kívánt reményben, hitben, boldogságban gazdag ünneplést minden otthonban.

 

A szentmisén készült képeinket Galériánkból letölthetik.

 

-VÉGE-

 

Fotó: Kiss László
Szöveg: Józsa Dávid

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.