Nekünk a múltban a jövő fontos! - tiszteletadás Szent István szarkofágjánál a nemzeti ünnepen

2022.08.20. 19:58
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. augusztus 20. (szombat) 
Az eseményt a Fehérvári királyok menete vezette fel.    Galéria 
 
 
 
 
 
 
A hagyományoknak megfelelően a Nemzeti Emlékhelyen, Szent István szarkofágjánál tisztelgett Székesfehérvár városa és Fejér megye a nemzeti ünnepen. Az eseményen köszöntőt mondott dr. Molnár Krisztán, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, majd a résztvevők virágelhelyezéssel rótták le kegyeletüket az államalapító emléke előtt. A jeles eseményt a Fehérvári királyok menete vezette fel a történelmi Belvárosban.


A Fehérvári királyok menete a Hotel Magyar Királytól a Koronázó térig tartott, a felvonulásban a történelmi óriásbábok, hagyományőrzők és néptánccsoportok vettek részt. A menetet nézelődők tömege kísérte figyelemmel.

A Székesfehérvári Királyi Napok elmaradhatatlan része, hogy a város és a megye a Nemzeti Emlékhelyen, Szent István szarkofágjánál tiszteleg augusztus 20-án. Az eseményen ünnepi köszöntőt mondott dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke.  Úgy fogalmazott: „Augusztus 20-a a magyarság legősibb nemzeti ünnepe. E napon államalapításunkat, Szent István királyunkat, nemzet-megmaradásunkat és az életet jelentő új kenyeret is ünnepeljük. Az új kenyeret, mely az élet táplálója, melyben benne foglaltatik az isteni gondviselés, a teremtő erő, a dolgos kezek munkája, az összefogás, az együttműködés ereje, az élet körforgása.”

Hozzátette, hogy a magyar állam és a nemzet Szent István látnoki személyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet több mint ezer éven keresztül betöltött. Nem vitatható, hogy az államalapítás bölcsője Székesfehérvár, ezért joggal szeretnénk, hogy az egykori koronázóváros legyen az augusztus 20-i nemzeti ünnep országos, fő székhelye. Ezért is nagy jelentőségű Novák Katalin köztársasági elnök mai látogatása.

„Kövessük, immáron kontinensnyi léptékben, Szent István királyunk iránymutatását, amellyel biztosította a magyarság megmaradását! Magyarnak lenni és annak maradni Európában, európainak lenni és annak maradni Magyarországon – ez államalapítónk mindig időszerű üzenete…  Ez nem zárja ki, sőt magában foglalja, hogy mi európaiak, mi magyarok segítsünk más kultúrákhoz tartozó, nehéz sorsú embertársainkon – elsősorban a szülőföldjükön –, nem zárja ki, hanem magában foglalja, hogy menedéket nyújtsunk azoknak, akiket valóban üldöznek.” – fogalmazott.

A napjainkban dúló háború kapcsán dr. Molnár Krisztián arra szólított fel, hogy utasítsuk el a hazugságot, a hazug, felelőtlen embereket, akik gyűlölködésbe, kilátástalanságba, háborúba akarnak taszítani bennünket. Meg kell őriznünk a nyugalmunkat és hidegvérünket. Honvédő őseink bölcsessége, a higgadt gondolkodás garantálhatja Magyarország számára a békét és a nyugalmat.

„Most van annak az ideje, hogy elérjünk azokhoz, akiket fontosnak tartunk magunk mellett. Hogy tudjuk a másikról, hogy hozzánk, hogy közénk tartozik; hogy a közös nyelv, a közös kultúra, a közös gondolat ereje együvé kovácsolja a nemzetet. Nekünk a múltban a jövő fontos! Ezért védjük és állunk ki értékeink, szabadságunk és jogaink mellett!” – mondta az elnök, majd békét, bőséget, hitben, szeretetben megélt szép jövőt kívánt a nemzetnek és Fejér megyének.

Az ünnepi beszédet követően a résztvevők virágelhelyezéssel tisztelegtek Szent István szarkofágjánál. A megemlékezésen részt vettek Székesfehérvár és Fejér megye vezetői, képviselői, továbbá a fegyveres, a rendvédelmi és az igazságügyi szervek, az egyházak képviselői. Az eseményen közreműködött a Bordósárkány régizenei együttes.

 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 

 


Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Bácskai Gergely
 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.