"Magyarországnak Édes Oltalma…”

2022.08.21. 16:06
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. augusztus 21. (vasárnap)
Történelmi látomásjáték, tudományos beszélgetés, filmvetítés. Galéria
 
 
 
 
 
 
 

A Székesfehérvári Királyi Napok keretében vasárnap a Fehérvári Civil Központ adott otthont a "Magyarországnak Édes Oltalma .."  eseménynek, amelynek keretében mutatta be a Szabad Színház Adorján Viktor Árpád ébredése című történelmi látomásjátékát, majd Állam, hatalom, nemzet… címmel Váczi Márk történésszel beszélgetett Vakler Lajos újságíró. A program zárásaként vetítették le a Szent László nyomában Erdélyben dokumentumfilmet.


Árpád vezér és népe vándorlásával, hazakeresésének képével indul az a történelmi látomásjáték, amelyet a Szabad Színház mutatott be a Székesfehérvári Királyi Napok zárónapján a Fehérvári Civil Központban. Az Adorján Viktor által írt Árpád ébredése című darabban a küzdelmes honfoglalást követően a vezér megpihen, és álmában megjelenik a jövő, népe történelme. A pozsonyi csata, az Árpád-házi királyok döntései, a koronáért és a hatalomért való küzdelem, a magyarság sorsának alakulása egészen a XX. század végéig. A darab zenei betéteit a Hungarikum Együttes adta elő. A humorban és elgondolkodtató mondanivalóban bővelkedő látomásjátékot Nagy Judit rendezte.

Az előadást követően egy tudományos beszélgetéssel folytatódott a program. A résztvevőket Róth Péter alpolgármester köszöntötte, aki városunk tíznapos ünnepi rendezvénysorozata egyik méltó zárásának nevezte a vasárnapi eseményt. Mint mondta, Adorján Viktor drámája végigmegy azokon a fontos eseményeken, amelyek egyértelműen azt bizonyítják, hogy a magyar jogi gondolkodás, a magyar társadalmi berendezkedés arra épült, hogy hatalommegosztás legyen. Hogy a mai fogalmaink szerinti jogállamiságnak, az adott történelmi helyzetben és kulturális viszonyok között minél inkább megfeleljen Magyarország. Ez a téma az Aranybulla Emlékévben különösen jelentős, mint ahogy az Árpád-házi királyok élete és története is. Utalt itt a Magyarságkutató Intézet szakmai munkájára, amelynek során vizsgálták az Osszáriumban őrzött leleteket, valamint kiemelten szólt Szent Lászlóról, hiszen néhány héttel ezelőtt bebizonyosodott, hogy a Győrben őrzött ereklye tőle származik.

Az Állam, hatalom, nemzet… témakörben Váczi Márk történésszel Vakler Lajos újságíró beszélgetett, többek között arról, hogyan alakult a címben leírt három fogalom jelentéstartalma a törzsszövetségtől Szent István és Szent László királyok korán át az Aranybulláig. A beszélgetést a törzsszövetségi időkkel kezdték, a törzsfők közötti hatalommegosztással, amiben ott van a gyula és a kende, mint a két legfőbb vezetői méltóság. Mint elhangzott, ez a kettős fejedelemség megszűnt a X. században és egy nagyfejedelem vezetése alá kerül a magyarság. Kialakultak az úrságok, uralmi területek, amelyek István fejedelemsége, sőt királysága idején is léteztek. Ilyen Somogyban Koppány, a Marosvidéken Ajtony úrsága vagy országa. Szent István koronázásával megjelentek a legfőbb hatalmi jelvények: korona, kard, jogar, országalma, a lándzsa, később a koronázási palást. A koronázások hármas feltételrendszere meghatározta, kit lehet érvényesen uralkodó királynak tekinteni. Megemlítették azt is, hogy kialakul a fehérvári törvénylátó napok szokása. Ezeket először III. Béla idején jegyezték le, majd az Aranybulla rögzítette az évenkénti megtartását. A korona kapcsán kiemelték, ami az előadásban is elhangzott: nem az országnak van koronája, hanem a koronának van országa, sőt országai.

A tartalmas délelőtt a Szent László nyomában Erdélyben dokumentumfilm vetítésével zárult, amelyet Vakler Lajos, Megyeri Zoltán és Szentmiklósi Dávid készített.

Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.