Nem csak hosszú, de színes, gazdag életutat tudhat maga mögött a marosvásárhelyi születésű Konyecsni Endréné. Egyetlen testvére volt, szüleikkel nagy szeretetben, összetartásban éltek. Magdi néni az érettségi után, a családjával együtt jött át Magyarországra, így élete jelentős része Székesfehérvárhoz kötődik. A második világháború borzalmai mély nyomot hagytak a lelkében, csakúgy mint az ’56-os események.

Magdi néninek egyetlen munkahelye a Földhivatal volt, ahol pénzügyi főelőadóként dolgozott. A férjével is itt találkoztak, 1958-ban házasodtak össze. Gyermekük sajnos nem született, ám így is élményekben gazdag, hosszú éveket töltöttek együtt, nagyon szerették egymást, sokat utaztak. Magdi néni hívő asszony, sokat járt a Prohászka-templomba, ahol jól ismerték, szerették őt. „Minden jó volt, szép volt, eltelt az idő.” – mondta a köszöntésén, melyen nagy örömmel fogadta Székesfehérvár polgármesterét és az ajándékokat.

Magdi néni 55 évesen ment nyugdíjba és egészen 95 éves koráig nagyon aktív életet élt, dolgozott, jött-ment, intézte a dolgait. Ma már nehézkesen mozog, de szellemi frissessége, jókedve, életereje továbbra is sugárzik. Arra a kérdésre, hogy mivel telnek a napjai, így válaszolt: „Alig van időm valamire!”. Olvasgat, rejtvényt fejt, rádiót hallgat, tévét néz, ugyanis minden érdekli, és – ahogy ő mondja – könyveli a kiadásait. A mindennapi életben többen is a segítségére vannak, szeretettel veszik körül.

„Legyen béke a világban, legyen béke Magyarországon és legyen béke a fiataloknak!” – fogalmazott Magdi néni, aki azt üzente az ifjaknak, hogy válasszanak olyan dolgot, olyan munkát, amit szeretnek, és azt csinálják is végig.



A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.


 

Szöveg: Havasi Tímea
 

Fotó: Varju Zoltán Mihály