Az embert ott kell segíteni, ahol van – Alzheimer-világnap Székesfehérváron

2022.09.21. 14:16
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. szeptember 21. (szerda)
 
 
 
 
 
 

Szeptember 21-e az Alzheimer Világnapja. Magyarországon becslések szerint mintegy 250 ezer ember él demenciával, ami az érintett körrel együtt egymillió embert, azaz a lakosság 10 százalékát jelenti. Az idei székesfehérvári világnapi rendezvény az Országos Papi Otthonban nyílt meg, majd Lila sétára invitálták a résztvevőket a Városház térre, ahol Senior örömtáncra is sor került.

Az Alzheimer-világnapot a Nemzetközi Alzheimer Társaság 1994-ben hirdette meg. A kezdeményezéshez több mint 80 nemzeti tagszervezet csatlakozott, melyek a kampányt minden évben saját országukban szervezik. A székesfehérvári Alzheimer-világnapnak a kezdetektől a Katolikus Szeretetszolgálat a főszervezője. A programsorozathoz csatlakozva Székesfehérváron a Katolikus Szeretetszolgálat Országos Papi Otthonában rendezett programokat a Katolikus Szeretetszolgálat, a Székesfehérvári Egyházmegye, valamint Székesfehérvár Polgármesteri Hivatala. A programok célja nem csupán a figyelemfelhívás volt, hanem a társadalom tájékoztatása is az Alzheimer-kórral, illetve a demenciával kapcsolatban.

Elsőként az Országos Papi Otthonban került sor az ünnepélyes megnyitóra, majd Lila sétára invitálták a résztvevőket a Városház térig, ahol Senior örömtáncra is sor került. A nyitórendezvényen Spányi Antal megyéspüspök beszélt arról, hogy amikor a világ összeszűkül és minden hírt és álhírt szinte a keletkezésük pillanatában leolvashatunk valamilyen elektronikus eszközről, akkor az ember arra érezhet késztetést, hogy a „kis világ” minden gondjával – az élelmezéssel, energiaellátással, klímavédelemmel – foglalkozzon, mindeközben pedig nem vesszük észre az embert, aki ott áll előttünk. Pedig soha nem volt aktuálisabb II. János Pál pápa üzenete: „Az embert ott kell segíteni, ahol van.” „Nem az egész emberiségen kell segítenem, mert arra képtelen vagyok, de az emberen, aki előttem áll, aki rám néz, segítséget várva, tele bizonytalansággal.” – fogalmazott a megyéspüspök.

Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a megnyitón kiemelte: a világnapok azt a lehetőséget rejtik, hogy felhívják a figyelmet az adott témára annak érdekében, hogy az év valamennyi napján tudjuk, mivel állunk szemben, hogyan érdemes az adott ügyhöz viszonyulni, és hogyan érdemes segítséget, támogatást nyújtani a rászorulóknak. A világnap kapcsán a polgármester az „odafigyelés” képességére hívta fel a figyelmet. „Ez tudja megadni azt a türelmet, szeretetet, ami nélkül ezen a területen nem lehet eredményt elérni. Ha nincs türelem, nincs szeretet, akkor nincs őszinteség sem. Ha nincs őszinteség, akkor pedig késői felismerés van, és így sokkal nehezebb a probléma kezelése.” – tette hozzá.

Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Családügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságának helyettes államtitkára a világnapon arról szólt, hogy a fontos dolgok Székesfehérváron mindig előbb kerülnek elő, mint más városokban. Elmondta, hogy a jelenlegi helyzet megnehezíti a különböző fejlesztéseket, ugyanakkor a legnagyobb nehézségek közepette sem szabad célt téveszteni. Stratégiai célnak nevezte a családok megerősítését és azt, hogy a családok minden tagja érezze azt a gondoskodást, amit a nemzet tud nyújtani számukra. A demenciával élő betegekről szólva kiemelte, hogy ők olyan szinten szorulnak rá a figyelmünkre, a gondoskodásunkra, ami fokozott átgondolást és sok szeretetet igényel.

Egervári Ágnes, az INDA Program szakmai vezetője felidézte, hogy a legújabb tudományos eredmények szerint talán nincs gyógyszer erre a betegségre, ugyanakkor sok jó hír is van. „Mintegy 250 ezer ember él közöttünk az országban ezzel az akár 10-15 évig zajló betegséggel. A fő feladat a család segítése, hiszen a betegek 95%-a a saját otthonában él.” - emelte ki Egervári Ágnes, aki az INDA Program lényegének nevezte, hogy a szakemberek nyújtotta, helyenként hézagos ellátásokat és lehetséges támogatásokat elérhetővé tegye, és felvértezze az otthon gondozó családtagokat olyan tudással, eszközökkel és ismeretekkel, amivel jobban tudják kezelni ezt a helyzetet. 

Vajda Norbert, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója kiemelte, hogy a demenciával élő betegeknek leginkább szeretetre, közösségre, befogadásra van szükségük. „A mai napon sokat teszünk azért, hogy ez a gondolat tartós legyen és azért, hogy mindenki ismerje fel ebben a folyamatban a saját felelősségét. Amikor demenciával élő beteget gondozunk, könnyen jönnek olyan reflexek, amik rossz útra visznek, ezért érdemes többet tudni arról, hogyan kell a betegek megnyilvánulásaira jól reagálni.” – hívta fel a figyelmet. 

Barna Tímea, a Katolikus Szeretetszolgálat - Országos Papi Otthonának intézményvezetője beszédében a szociális ellátórendszert állította fókuszba. A bentlakásos intézmények, a szakellátás azért van, hogy amikor ennek a betegségnek elkövetkezik az a stádiuma, amikor a családi törődés, odafigyelés már nem elég, megoldja ezt a helyzetet. Fel kell ismerni, amikor már „családon túli megoldásra” van szükség, a Papi Otthonban tartós, 24 órás ápolást biztosítanak. 

A program délután szakmai előadásokkal folytatódott a Papi Otthonban, ahol többek között bemutatták azokat a mozgásformákat, amik segíthetnek a demencia szinten tartásában, szó volt a székesfehérvári Idősvédelmi feladatokról, az állatasszisztált terápia lehetőségeiről az idősek körében, valamint a Szent Lajos Otthon szolgáltatásairól is.

Az eseményeken készült fotók letölthetőek a Galériából. 
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2022 Szeptember
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
  
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.