Megnyílt a Fehérvár Szalon

2022.09.22. 21:01
SAJTÓKÖZLEMÉNY -  2022. szeptember 22. (csütörtök)
 
 
 
 
 
 

Az Aranybulla Emlékév és Székesfehérvár alapításának 1050. évfordulója áll a megnyílt Fehérvár Szalon kiállítás középpontjában. A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületének kiállítóterében 23 fehérvári, illetve a városhoz szorosan kötődő alkotó 31 műve kapott helyet. A tárlathoz kapcsolódó művészeti pályázatra beérkezett alkotások közül Deák Balázs, Revák Katalin, Szolnoki Szabolcs és Vári Kovács Ágnes műveit díjazta a szakmai zsűri. A kiállítás különlegessége az a három, eddig még együtt soha nem látott, Ujházi Péter által 50 évvel ezelőtt készített festmény, amely a város egy-egy történelmi eseményét eleveníti fel.

„800×1050” címmel nyílt meg csütörtökön a Fehérvár Szalon a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében. A kiállítássorozatot több évtizede indította el Székesfehérvár Önkormányzata azzal a céllal, hogy kétévente áttekintést adhasson a város képző-, ipar- és fotóművészetéről, annak szereplőiről, gondolataikról. Az idei seregszemle középpontjába két történelmi esemény, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója és Székesfehérvár 1050 évvel ezelőtti alapítása került.

„Mint miden művészi alkotás, az élet is megköveteli, hogy elgondolkodjunk rajta.” – Albert Camus-t idézte köszöntőjében Székesfehérvár alpolgármestere, Lehrner Zsolt. „Nem múltak el nyomtalanul a történelem és az elődeink által itt maradt vagy éppen eltűnt világ által bennünk keltett érzések, a bennünket ért traumák és változások pedig sok mindenre kihatnak. Ilyen gondolatot tükröznek Ujházi Péter Fehérváron újból kiállított nagy történelmi kompozíciói: a Fehérvár ostroma és Wathay elhurcolása (1971), Az utolsó pogánylázadás (1972-1973) és az 1973-ban készült Jellasics futása. Lehrner Zsolt hozzátette, a Fehérvár Szalon alkotásai jól tükrözik, hogy a környezetünkben élő művészek, alkotó emberek az őket ért hatásokat képezik le a vászonra, a fotópapírra, gyúrják bele az általuk készített tárgyakba. Ezzel a szemmel is érdekes volt végigolvasni a szervezők által a beadott művekről megküldött címlistát, és még érdekesebb végig sétálni ezen a sokszínű tárlaton.”

A kiállításon megjelenő alkotások sok kérdést vetnek fel: hogyan gondolkodik a művész a történelemről ma? Hogyan kapcsolódnak, vagy egyáltalán tudnak-e kapcsolódni a kerek évfordulókhoz? Mi a realitása annak, hogy ma valaki erre a felhívásra érvényes, releváns történelmi reflexióval álljon ki?  - mondta megnyitó beszédében Czene Márta. A festőművész, grafikus példaként említette Ujházi Péter történelmi kompozícióiból a Fehérvár ostromát, amelyet a város alapításának ezeréves évfordulójára kiírt, az 1972-es Millenniumi Képzőművészeti Pályázatra készített, és amelyet 50 évvel ezelőtt pont abban a térben és azon a falon állítottak ki, ahol ma látható. Érdemes megfigyelni, ahogy egy a hetvenes években a pályáját kezdő alkotó, és ahogy a ma művészei viszonyulnak és láttatják a történelmi eseményeket.

A kiállítás kapcsán meghirdetett alkotói pályázat hagyományosan nyilvános volt, minden Székesfehérváron élő vagy a városban dolgozó, illetve Fehérvárhoz kötődő – a városban tanult, dolgozott, a város művészeti életében részt vevő – alkotó pályázhatott. A beadott műveket szakmai zsűri – Czene Márta, Pfisztner Gábor és Százados László – válogatta. Döntésük alapján Revák Katalin Medve arany bullával, Vári Kovács Ágnes Aranykor, Deák Balázs Archi II és Szolnoki Szabolcs Plant in grey című alkotása részesült elismerésben az egymillió forint összdíjazású pályázaton.

A tárlat 2022. október 23-ig, keddtől vasárnapig 10.00 és 18.00 óra között látogatható a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében.


A kiállítás megnyitóján készült fotók letölthetőek a Galériából.

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2022 Szeptember
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
  
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.