„Székesfehérvár fontos városa Magyarországnak” – Navracsics Tibor miniszter tartott előadást a Hiemer-házban

2022.11.10. 21:54
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. november 10. (csütörtök) 
 
 
 

Magyarország Budapest-központúságáról, az európai uniós forrásokról szóló tárgyalások állásáról, valamint a területfejlesztési politika megreformálásáról is beszélt Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter csütörtökön este, a Mathias Corvinus Collegium által szervezett előadáson.

Navracsics Tibor végzettsége szerint jogász, politológus, egyetemi docens. Politikai pályafutása során miniszterelnök-helyettes, frakcióvezető, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszterként is dolgozott már. Jelenleg a májusban megalakult kormány területfejlesztési minisztereként többek között az Európai Bizottsággal a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklusra szánt forrásokról szóló tárgyalásokban is részt vesz. Csütörtökön délután a Hiemer-házban Navracsics Tibor a Mathias Corvinus Collegium meghívására tartott előadást Új feladatok, új megoldások címmel.

A telt ház előtt zajlott előadás résztvevőit és a megjelenteket Östör Annamária, a Mathias Corvinus Collegium Székesfehérvári Regionális Központjának vezetője köszöntötte. Ismertette az MCC országos és regionális tevékenységét, kiemelve, hogy a több korosztályban zajló képzés során magasan kvalifikált, nyelveket beszélő, világlátott fiatalokat szeretnének nevelni, akik patrióta szemlélettel segítik az ország fejlődését. Székesfehérváron az MCC 2021-ben kezdte meg tevékenységét, ahol jelenleg is több száz diák vesz részt a képzésben.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a májusban megalakult kormány feladatairól és az ezekhez tartozó megoldásokról tartott félórás előadást, Új feladatok, új megoldások címmel. Két blokkban az európai uniós források megszerzéséről és felhasználásáról, valamint a területi politika fogalomrendszerének és jogszabályi környezetének megújításáról, illetve a területfejlesztésről esett szó. A témák szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hiszen ahogy a miniszter kiemelte, a 2021-2027-es fejlesztési ciklus végére egy alapvetően területi szemléletű fejlesztéspolitikát szeretne végrehajtani a kormány: „Magyarországon úgy érezhetjük, hogy Európa egyik leghomogénebb államában élünk. (…) Ugyanakkor, ha megbontjuk ezt az összhangot, azt láthatjuk, hogy régiónként nézve meglehetősen más adottságú és fejlettségű területekkel találkozunk.” – fogalmazott a miniszter, alátámasztva az állítását azzal az EU-s statisztikával, miszerint látványos különbség van Budapest és az azon kívüli régiók teljesítményében.

Az Európai Uniós statisztikáknál maradva, a területfejlesztési miniszter elmondta: fejlődés történt többek között a munkanélküliség és az átlagkeresetek területén is. Ennek a fejlődésnek a kulcsa, hogy a kormány - minden gazdasági vihar közepette - megőrizze a befektetőket.

 

A város vonatkozásában a miniszter hangsúlyozta: „Székesfehérvár fontos, stratégiai döntéseket is meg kell, hogy hozzon, hiszen Budapest perceken belül ide fog érni a közlekedés erősödésével. Ennek tükrében fontos, hogy Budapest felé fordulva, a főváros gazdasági világának részeként kívánnak létezni, vagy pedig megpróbálnak Budapesttől eltérő irányban egy új decentrumot kialakítani, megőrizve ezzel a gazdasági önállóságot.”

Navracsics Tibor a 2021-2027-es fejlesztési időszak alapvető pilléreire is kitért: az eddigi évekhez hasonlóan megmaradtak a jelentős vállalkozásokat, közlekedést, területet, emberi erőforrásokat, energetikát érintő fejlesztési tervek, összesen 14.000 milliárd értékben. A másik jelentős forrás a 2020 nyarán az Európai Unió állam- és kormányfői által létrehozott helyreállítási alapból megszerezhető összeg, ami összesen 6000 milliárd forintot jelent. Összességében tehát 20000 milliárd forintban valósulhatnak meg fejlesztések a 2021-2027-es időszakban.

Az előadás után Dr. Gallai Sándor, az MCC Társadalomtudományi Iskola vezetője beszélgetett a területfejlesztési miniszterrel. Ennek során elhangzott, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások előreláthatólag novemberben folytatódnak, a hónap végén pedig akár alá is írhatják azokat a megállapodásokat, melyek megnyitják az utat a forrásoknak. A témához kapcsolódva Navracsics Tibor hozzátette: az Európai Bizottság és a tagállamok közötti kapcsolat sokszor konfliktusokkal terhelt, ugyanakkor az efféle tárgyalássorozatok meglehetősen gyakoriak. A Bizottság is abban érdekelt, hogy sikeres legyen az ország, és véget érjenek a tárgyalások.

A rendezvény utolsó blokkjában Navracsics Tibor a közönség kérdéseire reagált. Szóba került a közigazgatási szervezetek és az egyetemek együttműködése, az európai fővárosi régiók fejlődésének titka, Veszprém mint Európa Kulturális Fővárosa 2023-ban, valamint helyi vonatkozásban a miniszter dr. Cser-Palkovics András polgármester munkáját is méltatta: „A székesfehérváriak nagyon szerencsések, hiszen dr. Cser-Palkovics András kiváló polgármester. Nagyon fontos érték, hogy van a városnak egy olyan polgármestere, aki fejlődési irányt tud szabni, ez pedig nem magától értetődik, hanem egy folyamat része.” – fogalmazott Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy Székesfehérvár egy nagyon fontos városa az országnak.

Az MCC következő előadására november 15-én, kedden 17.00 órától kerül sor Rejtő nyomában, a Száhel migrációs válsága és a magyar katonai szerepvállalás címmel, a Király sor 30. alatt található Székesfehérvári Képzési Központban.

Az előadáson készült fotóinkat Galériánkból letölthetik.

 

-VÉGE-

Fotó: Simon Erika
Szöveg: Józsa Dávid

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Január
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.