Az öröm útján – kiállításmegnyitó, gyertyagyújtás és Újszövetség maraton

2022.11.27. 20:28
 SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. november 27. (vasárnap)
 
 
 
 
 
 
 
Via Lucis - A feltámadás, az öröm és a világosság útja címmel nyílt Párkányi Raab Péter és Sárba Katalin fotográfus fotókiállítása advent első vasárnapján a Vörösmarty Színház galériájában. A tárlat megnyitóját követően Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója, Spányi Antal megyés püspök, Berze János református és Bencze András evangélikus lelkész gyújtotta meg a teátrum aulájában lévő advent koszorú első gyertyáját, majd megkezdődött a X. Újszövetség maraton. A fehérváriak a négy evangéliumból gondosan összefésült szövegrészek olvasásával idézték meg Jézus életét.


A Kossuth-díjas szobrászművész, Párkányi Raab Péter Péliföldszentkereszten készítette el hazánk első nagyszabású örömútját. A Via Lucis süttői és tarsodi kőből készült alkotásairól Sárba Katalin készített fotókat. A 14 fekete-fehér fotó alkotta tárlat advent vasárnapján nyílt a Vörösmarty Színház emeleti galériájában. Az öröm és az adventi remény boldogságával köszöntötte a megjelenteket a Vörösmarty Színház igazgatója. Dr. Szikora János visszaemlékezett arra, hogy tíz évvel ezelőtt, a Forrás Galéria támogatásával nyitotta meg kapuit a Színház galériája. A mai tárlaton, Párkányi Raab Péter fotókon visszaköszönő alkotásai az örömutat jelenítik meg. „Különleges hangulatot teremt az „öröm útja” a várakozás időszakának kezdetén. Ritka az a fajta egybeesés, amikor egy kiállítás témája és a megnyitóval egy időben zajló másik ünnepi aktus egy különleges szimbiózisban találkozik egymással: pont 10 éve indult el advent első vasárnapján Székesfehérváron az Újszövetség maraton.

Székesfehérvár országgyűlési képviselője, Vargha Tamás köszöntőjében kiemelte, az adventben a hit, a remény, az öröm és a szeretet négy vasárnapja előzi meg a megváltó születését, míg a kiállítás témája, a keresztút folytatása a Via Lucis, a feltámadás, az öröm, a hit és a remény útja. Ezt mutatja be ez a 14 stáció. „A jelenben szükségünk van minderre, hiszen a bennünket körülvevő világban hitünk szerint kell mennünk a világosság útján, reménykedve abban, hogy kiutat találunk a sötétségből.”

Párkányi Raab Péternek fantasztikus mintázó készsége van szinte a reneszánszot idéző minőségben alkot, méltatta a művészt Tóth Norbert. A kiállítás kurátora hozzátette, a művésznek minden eszköz a kezében van klasszikus korokat idézve, ugyanakkor nagyon tömör és összegző alkat, aki ezeket az alkotásokat valahogy szétszedi és tesz bele egy sajátos Párkányi csavart, majd újból összerakja. A falon látható fotók Sárba Katalin szemén és gépén keresztül jelenítik meg a kőbe vésett alkotásokat. A fotós rendkívül lírai részleteket ragadott ki, melyeken erőteljes fény-árnyék játékok vannak. Játszik az élességgel és az életlenséggel a munkákban, ez a vizuális költészet megidézi azt a hangulatot, amikor e képek készültek.  „A Via Lucis egy út, mint ahogyan úton vagyunk mindannyian, és utunk során Jézus Krisztusra támaszkodunk. Az ő útmutatása és élete alapján vezetjük az életünket, ő mutat utat nekünk ezen gondolat megerősítéséhez.” – zárta köszöntőjét Tóth Norbert.

A tárlatmegnyitót követően Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója, Spányi Antal megyés püspök, Berze János református és Bencze András evangélikus lelkész gyújtotta meg a teátrum aulájában lévő adventi koszorú első gyertyáját, majd megkezdődött a X. Újszövetség maraton. A fehérváriak a négy evangéliumból gondosan összefésült szövegrészek olvasásával idézték meg Jézus életét.

Az eseményeken készült fotók letölthetőek a Galériából.
 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Január
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.