2023.01.10. 16:00
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2023. január 10. (kedd)
Petőfi 1842 őszétől 1843. január 10-ig élt a városban. Galéria
Megemlékezést szervezett a 200 éve született Petőfi Sándor tiszteletére Székesfehérvár Önkormányzata és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Fejér Megyei Tagozata a Pelikán udvar bejárata melletti emléktáblánál. A koszorúzással egybekötött esemény apropóját az adta, hogy a nemzet költője vándorszínész korában 1842 őszétől 1843. január 10-ig élt a városban.
Az eseményen dr. Bakonyi István irodalomtörténész arra emlékeztetett, hogy az évfordulók idejét éljük, hiszen a 2023-as esztendő különösen gazdag ebből a szempontból. Ma délelőtt Csanádi Imre emléktábláját koszorúzták meg Zámolyon, nemrég Sobor Antalra emlékeztek a Vörösmarty Társaságnál és jövő héten avatják fel Román Károly emléktábláját a Kossuth utcában. „Az évfordulók mindig alkalmasak arra, hogy egy-egy életmű rejtett titkait felfedezzük.” – fogalmazott Bakonyi István.
Székesfehérvár Önkormányzata nevében Lehrner Zsolt alpolgármester mondott köszöntőt. Felidézte, hogy Petőfi Sándor 1842. november 9-én érkezett Fehérvárra, és az egykori Pelikán fogadóban játszott vándorszínészként. A 19 éves ifjú nehéz anyagi körülményei miatt szakította meg pápai tanulmányait, majd „fájdalom- és örömtelt szívvel ért Fejérvárra”, ahol a Szabó József vezette Színész Társaság tagja lett Borostyán Sándor néven.
A költő 1842. november 10-én lépett először színpadra, az inast alakította a Parisi naplopó című vígjátékban. Közben folyamatosan dolgozott a versein, a költeményeket egy első emeleti kis kamrában meghúzódva írta és a kávéházban árulta. A Fehérváron született és fennmaradt versei az Első szerepem és a Disznótorban című költemények. Ezen kívül a szóbeli hagyomány egy tárgyi emléket is kapcsol Petőfi fehérvári tartózkodásához: a vastuskót, amely a városkapunál állt, és amelybe a várost érintő vándorló mesterlegények emlékszögeket vertek. Úgy tartják, hogy az 1842-es évszámú rézpénzt a vándorszínész Petőfi szögezte a tuskóra.
Lehrner Zsolt emlékeztetett arra, hogy az útját kereső fiatal Petőfi emlékét őrzik a lapok, a tárgyak, a macskaköves utcák, a házfalak, március idusán pedig minden évben megidézik a forradalom lázában égő költő szellemét a Pelikán udvarban és a Városház téren. „Petőfi életműve rendkívül gazdag, szelleme a mai napig velünk él, hatása örök!” – zárta szavait a város alpolgármestere.
A megemlékezésen Kozáry Ferenc színművész működött közre, aki elszavalta az Első szerepem című verset, majd meglepetésként az Ebéd után című, 1844-ben született Petőfi-költeményt is. A megemlékezés zárásaként Lehrner Zsolt és Bakonyi István közösen koszorúzták meg az épület falán található emléktáblát.
Az eseményen dr. Bakonyi István irodalomtörténész arra emlékeztetett, hogy az évfordulók idejét éljük, hiszen a 2023-as esztendő különösen gazdag ebből a szempontból. Ma délelőtt Csanádi Imre emléktábláját koszorúzták meg Zámolyon, nemrég Sobor Antalra emlékeztek a Vörösmarty Társaságnál és jövő héten avatják fel Román Károly emléktábláját a Kossuth utcában. „Az évfordulók mindig alkalmasak arra, hogy egy-egy életmű rejtett titkait felfedezzük.” – fogalmazott Bakonyi István.
Székesfehérvár Önkormányzata nevében Lehrner Zsolt alpolgármester mondott köszöntőt. Felidézte, hogy Petőfi Sándor 1842. november 9-én érkezett Fehérvárra, és az egykori Pelikán fogadóban játszott vándorszínészként. A 19 éves ifjú nehéz anyagi körülményei miatt szakította meg pápai tanulmányait, majd „fájdalom- és örömtelt szívvel ért Fejérvárra”, ahol a Szabó József vezette Színész Társaság tagja lett Borostyán Sándor néven.
A költő 1842. november 10-én lépett először színpadra, az inast alakította a Parisi naplopó című vígjátékban. Közben folyamatosan dolgozott a versein, a költeményeket egy első emeleti kis kamrában meghúzódva írta és a kávéházban árulta. A Fehérváron született és fennmaradt versei az Első szerepem és a Disznótorban című költemények. Ezen kívül a szóbeli hagyomány egy tárgyi emléket is kapcsol Petőfi fehérvári tartózkodásához: a vastuskót, amely a városkapunál állt, és amelybe a várost érintő vándorló mesterlegények emlékszögeket vertek. Úgy tartják, hogy az 1842-es évszámú rézpénzt a vándorszínész Petőfi szögezte a tuskóra.
Lehrner Zsolt emlékeztetett arra, hogy az útját kereső fiatal Petőfi emlékét őrzik a lapok, a tárgyak, a macskaköves utcák, a házfalak, március idusán pedig minden évben megidézik a forradalom lázában égő költő szellemét a Pelikán udvarban és a Városház téren. „Petőfi életműve rendkívül gazdag, szelleme a mai napig velünk él, hatása örök!” – zárta szavait a város alpolgármestere.
A megemlékezésen Kozáry Ferenc színművész működött közre, aki elszavalta az Első szerepem című verset, majd meglepetésként az Ebéd után című, 1844-ben született Petőfi-költeményt is. A megemlékezés zárásaként Lehrner Zsolt és Bakonyi István közösen koszorúzták meg az épület falán található emléktáblát.
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Simon Erika
