Imádsággal kell gondolnunk a hősökre – szentmise a doni hősök tiszteletére

2023.01.12. 20:07
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2023. január 12. (csütörtök) 
 
 
 

1943. január 12-én kezdődött a 2. magyar hadsereg megpróbáltatásainak sora, melynek következtében több mint százezer magyar honvéd esett el a Don-kanyarnál. Csütörtökön este Spányi Antal megyés püspök a nyolcvan évvel ezelőtti harcokban hősi halált halt, megsebesült, vagy fogságba esett katonák és családjaik emlékére imádkozott.

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1943. január 12-én, a hadtest naplója szerint -42 fokos hidegben kezdődött meg a második világháborúban a Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, melynek során a 250.000 főt számláló 2. magyar hadsereg állományába tartozó honvédek közel fele életét vesztette, örökre eltűnt, vagy hadifogságba esett. A hősiesen harcoló katonák közül csak kevesen tértek haza, akiknek pedig sikerült, egy életen át hordozták magukkal a magyar hadtörténet legnagyobb vereségének fájdalmas emlékeit. Az urivi áttörésként is jegyzett szovjet támadás napján azokról a katonákról emlékezünk meg, akik hazájukért és nemzetükért az életüket adták.

A pákozdi Don-kanyar Emlékkápolna felújítása továbbra is tart, ezért az idei évben a székesfehérvári Szent István-székesegyházban celebrált szentmisét Spányi Antal megyés püspök, aki a Don menti harcokban hősi halált halt, megsebesült, illetve fogságba esett katonák és családjaik emlékére imádkozott. A megyés püspök szentbeszédében arról szólt, fontos feladata a ma emberének, hogy a következő generációknak is beszéljen a doni hősök áldozatáról. Ahogy fogalmazott, az emlékezés mellett imádkozni kell azért, hogy a mai fiatalok is meglássák azokat az értékeket, mint a becsület, hazaszeretet, vagy a családhoz való kötődés, melyekért nyolcvan évvel ezelőtt megannyi ember áldozta az életét. „Ezek az értékek adtak erőt a harchoz, a helytálláshoz és a küzdelemhez. (…) A mai nemzedék lelkébe, szívébe kell oltanunk ezeket az értékeket. Fel kell idéznünk ezeknek a hősöknek a családhoz való kötődését.”

Spányi Antal megyés püspök a 2. magyar hadsereg parancsnokának 1943. március 12-én megfogalmazott bejegyzésével zárta gondolatait: „A Magyar Király 2. hadserege a januári nagy orosz támadással szemben becsülettel állta a harcot. Hódolattal álljunk meg hősi halottaink, sebesülteink ezrei előtt, dicsőség nevüknek, hála és elismerés illesse őket, de azokat is, kiket a Mindenható becsülettel végzett hű kötelességteljesítés után visszavezetett, hogy állják a harcot, míg a végső győzelem órája üt.”

A megemlékezésen részt vettek Székesfehérvár és Fejér megye vezetői, képviselői, továbbá a Magyar Honvédség, valamint civil és hagyományőrző szervezetek képviselői.

Az eseményen készült fotóinkat Galériánkból letölthetik.

-VÉGE-

Fotó: Simon Erika
Szöveg: Józsa Dávid

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.