Fogadalmi emlékmise a Szent Sebestyén-templomban

2023.01.20. 13:38
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2023. január 20. (péntek)
 
 
 
 
 
 
Székesfehérvár hagyományos fogadalmi miséjét tartották pénteken délelőtt a Szent Sebestyén-templomban. Az idei búcsún a fogadalmi szentmisét Spányi Antal megyés püspök celebrálta. A szertartást megelőzően a Felsővárosi Általános Iskola diákjai körbeölelték a pestisjárványtól való megszabadulás emlékére emelt templomot, majd a fogadalmi misét követően a Fehérvári Polgárok Egyesülete fánkkal és forralt borral, teával vendégelte meg a búcsú résztvevőit.


Székesfehérvár egyik legrégebbi ünnepe Szent Sebestyén napja. 1739-ben a felsővárosiak böjtöt tartottak és körmeneteken kérték a szent közbenjárásával Istent, hogy szabadítsa meg őket a halálos pestisjárványtól. Imáik meghallgatásra találtak, a város szerencsésen megmenekült, lakói hálából örök időkre szóló fogadalmat tettek, amelyet ünnepélyesen okiratba foglaltak és a belső tanács jegyzőkönyvében is megörökítettek – erre a fogadalomra emlékeznek minden esztendőben január 20-án.

A hagyományt misével, közösségi programmal ünneplik, tartják fenn – és építik tovább a fehérváriak: három éve a Felsővárosi Általános Iskola diákjai élőlánccal ölelték körül a templomot, így fejezve ki a város egyik legrégebbi hagyománya iránti elkötelezettségüket. Mint azt Földi Zoltán igazgató elmondta: „Szeretnénk átadni gyermekeinknek mindazt a tudást, hogy mit jelentett Székesfehérvárnak ez a felsővárosi templom a múltban, és átadni azt, mit jelent a templom a jelenben. Ezért Szent Sebestyén napját minden évben úgy kezdjük, hogy eljövünk a diákjainkkal, hogy körbe állva átöleljük városrészünk templomát, mintegy sugalmazva a most élő idősebb generációnak, a többszáz évvel ezelőtt fogadalmat tett elődeinknek azt, hogy ezt az ünnepet, ezt a hagyományt tiszteljük, megéljük.”

A szentmisét Spányi Antal megyéspüspök celebrálta. A lélek természeténél fogva keresztény – idézte beszédében a II. században élt teológust, Tertullianust. „Minden ember lelke természeténél fogva keresztény, mert az istenismeret ott van az Istentől eredő lelkében, mint egy csíra. Ez az ismeret elhomályosítható, de talán teljesen ki soha nem oltható. Olyan ez, mint a lelkiismeret: lehet rá hallgatni, eszerint élni, de lehet elhomályosítani, félrenevelni, megbetegíteni, elhallgattatni. Ma nagyon sok „zaj” zavarja meg ezt a belső, istenre való hangolódást.” Van mit tanulni elődeinktől, hiszen nem elég megtartani a mai ünnepet emlékezve a fogadalmat tevőkre, hanem a lelkületet, az életforma lényegét kell megtalálni, megélni és átadni a családban, az iskolában. Törekedni kell a mai világ veszedelmeit felismerni és tenni ellene. Értékekről kell tanúságot tenni: a kereszténységről, a magyar keresztény kultúráról, nemzeti gyökereinkről és mindenki szeretetéről. Védeni kell ezeket. „A régiek megőrizték a hitet, és tanúságot tettek róla, nem kevés áldozatot hozva érte. Keressük lelkületüket, gondolkodásmódjukat, hajtsunk fejet jellemük előtt.” Spányi Antal beszéde zárásaként Szent Sebestyén segítségét kérte, hogy hűséggel tudjunk az ősi hagyományok útján haladni és építeni Isten országát.

A mise után az esemény résztvevőit forró teával és a Szent Sebestyén napján hagyományos fánkkal vendégelte meg a Fehérvári Polgárok Egyesülete és a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ a templom előtti téren.

A helyszínen készült fotók letölthetőek a Galériából.



                                                    

szöveg: Csordás Csilla

fotó: Simon Erika

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2023 Január
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.