Sinka Jenő tárlatvezető sajtótájékoztatója

2013.02.26. 14:32
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2013. február 26. (kedd)
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából nyílt kiállítás a Szent István Művelődési Házban. Galéria 
 
 
 
A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Fejér Megyei Szervezetének kiállítása dokumentumokból, fotókból, fotómásolatokból és iratokból áll, amelyek hűen tükrözik az 1919 és 2006 közötti időszakot. Mint Sinka Jenő elnök keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a XX. század legszörnyűbb emberirtása volt a kommunista diktatúra időszaka, amely két nagy korszakra osztható, 1917-ben kezdődött az első és 1944-ben a második.
 
A kiállítás külön fejezetet szentel a gulágok világának bemutatására. Sinka Jenő elmondása szerint 870 ezer magyar ember került kényszermunka táborokba 1959-ig bezárólag, világszerte pedig 66 millióra tehető azoknak a száma, akiket elhurcoltak a gulágokba. A lakosság többi részének életét is megnehezítették, hiszen – ahogy a POFOSZ megyei elnöke fogalmazott: szinte nem is volt olyan, akit legalább egyszer ne fogtak volna „malenkij robot”-ra, azaz néhány napos közmunkára.
 
A tárlaton Baldajev őrnagy 64 grafikája közül is látható néhány, amelyeken a lágerek „életét” örökítette meg egykor, és amelyeket a táborok felszámolása urán tett közzé. Ezek megrázó erejű alkotások, amelyek hűen adják vissza a korszakot – fogalmazott Sinka Jenő. Előadásában kitért a háborút követő időszak magyarországi jellemzőire is, itt a kötelező beszolgáltatást, az egyházüldözést és a kitelepítéseket, kényszermunka táborokat emelte ki. A megyei elnök a résztvevőknek elmesélte egy ma is élő, egykori recski rab sikeres szökésének történetét, aki felhívta a világ figyelmét a kényszermunka táborokra és aki a Szabad Európa Rádióban sorolta fel családjaik megnyugtatására mintegy 600 rabtársa nevét. Az egyik tablón bemutatnak egy térképet is, amelyen azok a településnevek olvashatóak, ahol ilyen táborok működtek.
 
A következő fontos periódus a Sztálin halála (1953) utáni időszak, amikor megkezdődött a gulágok felszámolása. Hazánkban ezt a korszakot az 1956-os forradalom és szabadságharc, annak vérbefojtása, majd a megtorlás időszaka jelentette. Végül 1989 és az azt követő időszak zárja a tablók sorát.
 
Sinka Jenő beszámolt arról is, hogy hétfőn Budapesten járt, az 1956-os forradalmat követő megtorlás legtöbb áldozatának nyughelyét kereste fel. A Magyar Politikai Foglyok Szövetségének Fejér megyei elnöke személyesen vett részt a rákoskeresztúri Új köztemetőben azon a megemlékezésen, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök felavatta a Nemzeti Emlékhelyet megjelölő emlékoszlopot és Magyarország nemzeti zászlaját.
 
A kommunizmus áldozatainak emléket állító tárlatot már több iskolai osztály felkereste, a kiállítás március 1-jéig, 9 és 16 óra között látogatható a Szent István Művelődési Házban. Ezt követően a kiállítás anyaga a város oktatási és közintézményeiben is megtekinthető majd. A szervezők várják azon intézmények jelentkezését, amelyek befogadnák a tárlatot, hogy minél szélesebb körben megismerjék a székesfehérváriak ezt a történelmi időszakot.
 
A helyszínen készült fotók letölthetőek a Galériából!
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.