Három monumentális falfestmény, három helyszín, egy alkotó

2013.03.01. 17:30
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2013. március 1. (péntek) 
Aba-Novák Vilmos Emléknap Székesfehérváron. Galéria
 
 
 
 
 
A 2013-as Szent István Emlékév programsorozat keretében emléknapot szervez Székesfehérvár Aba Novák Vilmos festő, grafikus tiszteletére március 8-án, pénteken – jelentette be sajtótájékoztató keretében dr. Cser-Palkovics András polgármester. A városban található falfestményeknél művészettörténészek tartanak szakmai bemutatót. A nap különlegessége, hogy a Városházán található secco eredeti terveit is megtekinthetik az érdeklődők.

Aba-Novák Vilmos, a modern magyar festészet, különösen a monumentális piktúra egyik eredeti tehetsége, a két világháború közti időszak ünnepelt freskófestője volt, akinek több alkotása található a királyi koronázó városban. A Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannón a Csók Képtárban, a Szent István-mauzóleum falképein, valamint a Városháza emeleti falképein állított emléket a magyar történelem nagy alakjainak.

„Egyedülálló élményben lesz része azoknak, akik részt vesznek az emléknapon, hiszen a közel kétórás program során a művész történelmi témájú falfestményei tekinthetőek meg, amelyek más alkalommal nem, vagy csak ritkán látogathatók.” – hívta fel a figyelmet pénteki sajtótájékoztatóján dr. Cser-Palkovics András. Székesfehérvár polgármester kiemelte: „Székesfehérvár olyan szerencsés, hogy a Csók István Képtárban, a Nemzeti Emlékhelyen és a Városháza épületében is megcsodálhatóak Aba-Novák Vilmos monumentális alkotásai, péntektől pedig egy különleges kiállítás révén betekintést kapunk az alkotói munkába is.  Nagy öröm és megtiszteltetés volt számunkra, amikor egy nem fehérvári magánszemély, aki értesült a 2013-as Szent István Emlékév programjáról, felajánlotta egy kiállításra azokat a tulajdonában lévő Aba-Novák terveket, amelyeket a művész a Városházán található secco megalkotásához készített.”

Az Aba-Novák Vilmos Emléknap programja március 8-án, pénteken 15.00 órakor kezdődik.  A három helyszínt bejáró művészettörténeti és történelmi séta során először a Csók István Képtárban látható Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannót mutatja be Izinger Katalin művészettörténész. A Nemzeti Emlékhelyen a Szent Korona történetét és a Szent Jobb legendáját jeleníti meg Aba-Novák seccoja, amelyről Gärtner Petra művészettörténész szól majd. A történelmi séta a Városházán ér véget, ahol a művész eredeti terveit bemutató kiállítást dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitja meg. A tárlaton azok a tervek tekinthetők meg, amelyeket az 1938-as ünnepi év eseményeit ábrázoló – a Városháza emeletén látható – seccohoz készített Aba-Novák Vilmos. A művész betegsége, majd halála miatt be nem fejezett alkotásról Bizzer István művészettörténész tart szakmai bemutatót. 

A 2013-as Szent István Emlékév programja március 8-án, pénteken a Csók István Képtárban folytatódik, ahol ünnepi hangversenyt rendeznek Kodály Zoltán és az 1938-ban alakult Városi Dalegylet emlékére.

 1937-38-ban alakult meg Székesfehérváron a Városi Dalegylet vegyes kara, amelynek kezdetben Országh Tivadar, majd 1938 őszétől Serényi Emma volt a vezetője, és lett az ország első női karnagya. 1939. június 3-án – még a Szent István év tiszteletére - egy nagyszabású ünnepi Kodály estet rendeztek a fehérvári színházban, amelyen Kodály és felesége, valamint a kor több neves zenei személyisége, köztük Tóth Aladár is részt vett. Kodály Zoltán élete végéig nagy becsben tartotta e koncertnek és Serényi Emma vezénylésének emlékét.

Ennek a hajdani rangos eseménynek állítanak emléket a pénteki, nagyszabású emlék hangversennyel, amelyen közreműködik a Kodály Zoltán Iskola Bárdos Lajos Gyermekkara (vezényel: Kneifel Imre), a Teleki Blanka Gimnázium Fiúkara és Vegyeskara (vezényel: Auth Ágnes), az Alba Regia Vegyeskar (vezényel: Kneifel Imre) valamint a Primavera Vegyeskar (vezényel: Horányi Ottília). A műsorban Kodály legszebb kórusművei csendülnek fel a 18.00 órakor kezdődő koncerten.

A sajtótájékoztatón készült fotók és a programokra szóló meghívók letölthetőek a Galériából. 


                                                              -       Vége -

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.