Dendrokronológiai, vagyis a faszerkezeteket vizsgáló kormeghatározásos kutatások kezdődnek hamarosan a Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhelyen. Először egy talajradaros vizsgálatnak vetik alá a néhai koronázóbazilika területét, hogy meghatározzák a faszerkezetek lehetséges helyét, megnyitva az utat a későbbi kutatásoknak – jelentették be hétfőn sajtótájékoztatón. Elhangzott az is, hogy a nyár folyamán felújítják a nedvesedés miatt károsodott Aba Novák-secco-t, a pénztárt pedig áthelyezik. A feltárások és a restaurálás idején is látogatható lesz a Nemzeti Emlékhely, amely május 6-án, szombaton nyitja meg a kapuit.
 
Régészeti jegyzőkönyvekből, térképdokumentációkból és alaprajzi feltárásokból azok az információk maradtak ránk, hogy fa leletek vannak az egykori városfal környékén. Korábban a régészeti kutatások nem tették lehetővé, hogy ezeket a szakemberek a dendrokronológia módszerével idő szerint „betájolják”. Azonban a Jókai utca 14. szám alatt 2019-ben feltárt városfal-maradványokat, gerendákat már lehetett így kutatni. A Szent István Király Múzeum álláspontja szerint mostanra megérett az idő arra, hogy elkezdődjenek a feltárások és a vizsgálatok a Nemzeti Emlékhelyen is – mondta Róth Péter alpolgármester. Hozzátette: olyan eredményeket várnak, melyek hozzájárulnak az egykori koronázótemplom és Székesfehérvár történetének alaposabb, részletesebb megismeréséhez. 
 
A Szent István Király Múzeum korábban jelentős előrelépéseket tett Horváth Emil dendrokronológusnak köszönhetően. A Jókai utcai ásatások úttörői voltak ennek a módszernek, ugyanis ott derült ki, hogy kőfal vette körül a mai Belváros egész területét. A kőfal nem egy időben készült, hanem szakaszosan készítették, például a Lakatos utcából előkerült fa leletek viszonylag korai, 1014-es datálása kétséget kizáróan Szent István korára teszik az ottani városfal-szakasz építését vagy megújítását – emelte ki Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója.
Horváth Emil dendrokronológus felfigyelt arra, hogy Kralovánszky Alán ásatási jelentései, illetve az 1970-es és 1990-es ásatási rajzai fa leletekről, jó állapotú fa gerendákról tesznek említést, melyek minden bizonnyal most is a föld alatt, nem túl mélyen vannak a Nemzeti Emlékhelyen. Első lépésként talajradaros vizsgálatnak vetik alá a területet, melynek eredménye bár kétséges a bolygatottság miatt, optimális esetben akár ki is rajzolhat falszakaszokat, padlózatot. Jó esély mutatkozik arra, hogy a szerkezeteket feltárják és dendrokronológai, valamint C14-es – azaz szénizotópos – vizsgálatnak vessék alá. Akár olyan úttörő eredmények is kiderülhetnek, melyekre nem is gondolunk – fogalmazott az igazgató.
 
Székesfehérvár városfala a 11. században épült egy szerves fejlődés eredményeként. Hossza mintegy másfél kilométer volt, építéséhez rengeteg faanyagot használtak. A Nemzeti Emlékhelyen tervezett kutatásokból kiderülhet, hogy az itteni szakasz mikor épült pontosan, és közvetve, megbízhatón lesz datálható a Szűz Mária prépostsági templom építésének ideje is. Erre ugyanis jelenleg csak közvetett utalások vannak – emelte ki Horváth Emil dendrokronológus.
 
A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá: a nyár folyamán zajlik a nedvesedés következtében károsodott Aba Novák-secco restaurálása a Magyar Géniusz Program keretében és fenntartói támogatással. Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek már a nedvesedés megállítására: kiépítették és a város csatornarendszerére kötötték az ereszcsatornát, a következő szakaszban pedig az alulról jövő nedvesedés megszüntetése, enyhítése a cél. Tervezik továbbá a Nemzeti Emlékhely pénztárának áthelyezését a mauzóleumból egy új és méltó helyszínre.
 
A Nemzeti Emlékhely május 6-án, szombaton nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A későbbiekben, a felújítás kivitelezése alatt díjmentesen lesz látogatható.  
 
 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.