A Vörösmarty Színház következő évada olyan új előadásokat hoz a székesfehérvári közönségnek, mint a Csodálatos vagy, Júlia! Eszenyi Enikő főszereplésével, valamint a nagy sikerű A király beszéde. Emellett műsoron maradnak a társulat népszerű darabjai, valamint új, országosan is egyedülálló bérletkonstrukcióval is készülnek a nézőknek.
Pénteken délelőtt évadhirdető sajtótájékoztatót rendezett a Vörösmarty Színház. Az esemény rendhagyó módon egy díjátadóval indult: a Fejér Megyei Hírlap és a feol.hu által meghirdetett Év Színésze díjat Sághy Tamás vehette át. Az újság arra kérte olvasóit, hogy a Gáspár Sándor, Tóth Ildikó, Trokán Péter, Varga Gabriella, Sághy Tamás ötösből válasszák ki az Év Színészét. A felhívásra több száz szavazat érkezett, a nyertes pedig a 2012 óta Vörösmarty Színházban játszó Sághy Tamás lett, akit a most záruló évadban a Julius Caesar, a Tizenkét dühös ember és a Nem félünk a farkastól előadásokban láthatott a közönség.
A díjátadó után ismertették a 2023/2024-es évad terveit, újonnan debütáló darabjait, valamint egy országosan is egyedülálló, új bérletkonstrukciót. Dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója Székesfehérvár kulturális életének fontosságáról beszélt. „Az a tapasztalatom, hogy a város és a színház kapui szellemi értelemben nyitva vannak. De vajon nyitva van-e az emberek lelkének kapuja? Sajnos, úgy látom, hogy napjaink emberének lelke be van zárva. Kopognunk kell ezeken a bezárt ajtókon, hogy kinyíljanak. Ez az évad annak a jegyében alkotódott, hogy kopogtassunk be a bezárt lelkek ajtaján!” – fogalmazott dr. Szikora János, aki hozzátette, hogy a következő évadnak három sajátossága van: jóval kevesebb bemutatóval, többnyire vidám darabokkal készülnek, valamint megjelenik egy olyan koprodukciós előadásforma is.
A Nagyszínpad Maugham kulisszadarabjával nyit, a Csodálatos vagy, Júlia! egy színésznő szeszélyes életébe enged betekintést, a tükröt dr. Szikora János tartja. A Vörösmarty Színház igazgatója úgy fogalmazott: a társulatra jól illenek a szerepek, Júlia szerepében pedig Eszenyi Enikőt láthatják majd a nézők, ami egyben nagyszerű művészeti lehetőséget is jelent. A sort egy igaz barátság története folytatja, David Seidler A király beszéde (amelyből nagy sikerű film is készült Colin Firth és Geoffrey Rush emlékezetes alakításával) VI. György küzdelmét tárja elénk, aki a dadogás démonával veszi fel a harcot egy meghatározó történelmi pillanatban. A mester és tanítványa közös útját Bagó Bertalan egyengeti, aki nagy lelkesedéssel mesélt a történetről. Kiemelte, hogy ugyan úgy tűnhet, mintha a történetet szándékosan látták volna el hollywoodi elemekkel, azonban teljes egészében az élet írta. „Azt gondolom, hogy A király beszéde egy olyan előadás lesz karácsony előtt, ami megmelengeti az emberek lelkét.” – fogalmazott a rendező.
És ha már történelem, időben és térben ugorjunk Angliából hazánkba, egészen az 1848-as szabadságharcig: A Jókai Mór regénye alapján készült A kőszívű ember fiai romantikus színmű haladó szellemű és erőskezű asszonya a haza védelmébe állítja fiait, szembeszáll a társadalmi konvenciókkal, és mutat örök példát egy zűrzavaros korban, dr. Szikora János rendezésében. Mint a sajtótájékoztatón felidézte, Sobor Antal Perelj uram című darabját, mely nagy inspiráció volt számára abban, hogy megrendezze a Kőszívű ember fiait. Állítása szerint előbbi darab vitte közel a 19. századi, forradalmi Magyarországhoz. Hangsúlyozta: a Kőszívű ember fiai egy gyönyörű példázata Jókai Mór művészetének.
A nagyszínpadi saját bemutatók sorát a Chapman-Cooney páros bohózata zárja, akiknek neve garancia arra, hogy a rekeszizmok a színházi esték során bizony alaposan át lesznek mozgatva. A Ne most, drágám! szerelmi sokszögeit Czukor Balázs szerkeszti, aki kiemelte: a sok humor csak akkor tud jól működni, ha a történet komolyan van véve, ebben a vígjátékban pedig erre fognak törekedni. Czukor Balázs az évadban a Kozák András Stúdióban a Csongor és Tünde különleges világát is életre kelti majd, és ott elmondása szerint befogadható előadást szeretne készíteni.
A Kozák András Stúdió műsorát színesíti Euripidesz Iphigeneia Auliszban című mesterműve Bagó Bertalan rendezésében. A történet az Antigoné folytatása, amit egy évvel ezelőtt játszottak, és a felnőtt korosztály mellett a fiatalokat érdeklődését is elnyerte. „Fontos, hogy a fiatal generációhoz is eljusson ez az irodalom. Manapság Hollywoodban is sokat foglalkoznak a görög mitológiával, mi egy krimiszerű alkotást szeretnénk készíteni belőle.” – fogalmazott a rendező.
A Pelikán Fészekbe Tom Waits, Georg Büchner és a Woyzeck című musical költözik Horváth Csaba rendezésében. A rendező elmondta, a történet a groteszk irodalmi és színpadi megoldásaival ábrázolja a periférián élő kisembert, a súlyos történet és sötétség ellenére a darab azonban nem nélkülözi a humort. Robert Wilson és Tom Waits adaptációját Ruff Tamás hangszerelésével 2024 tavaszán mutatják be.
Folytatódik a szoros együttműködés a Komáromi Jókai, valamint a Zirano Színházzal. Ezúttal egy kedves gyerekelőadás, a Lázár Ervin világa ihlette Hapcikirály kel életre Tasnádi István tollából, Lőrincz Zsuzsa rendezésében.
Mint elhangzott, a Vörösmarty Színház a Pécsi Nemzeti Színházzal és a József Attila Színházzal cserél darabokat a soron következő évadban. A pécsi társulat elhozza a Teljesen idegenek című előadást, a József Attila Színház pedig a Furcsa pár női változata, még a Vörösmarty Színház színművészei olyan előadásokat visznek a pécsi és budapesti közönség elé, amiket a fehérvári közönség már jól ismer, az ottani nézőknek viszont újdonságot jelent.
Dr. Szikora János igazgató beszélt egy új, országosan is egyedülálló bérletkonstrukcióról, mely hamarosan elérhetővé válik a fehérvári közönségnek: a bérlettel az évad során látogatható lesz egy néptáncest, egy szimfonikus koncert, valamint egy balett és egy színházi előadás. Az igazgató szerint ez a kezdeményezés is bemutatja, hogy a város minden költségvetési megszorítás ellenére rengeteget áldoz arra, hogy továbbra is önálló kulturális előadóművészeti intézményei legyenek. A részletekről hamarosan tájékoztatják a közönséget.
A Vörösmarty Színház továbbra is szeretné ápolni a kapcsolatot a diáksággal, így a következő évben is lesznek beavató előadások, valamint folytatódik az Atlantisz program is. Az igazgató beszélt a Pelikán Udvar szerepéről, mely a következő évadban is az alternatív kezdeményezések terepe lesz. A jövőben szeretnének teret adni azoknak az alternatív társulatoknak is, akik a nehéz időszak miatt esetleg színpad nélkül maradtak.
A zenés műfajok nem tartoztak a Vörösmarty Színház profiljába. Az elmúlt időszakban kiderült, hogy erre nagyon nagy igény van, és a társulat művészi képességei nagyszerű előadásokat tudnak létrehozni ebben a műfajban is. Példa rá az évadot záró Mágnás Miska. Ez a sor folytatódik egy új magyar musical ősbemutatójával, a Benyovszky, a szabadság szerelmese című produkcióval, amely a Pozsgai Zsolt, Bradányi Iván és Nagy Tibor szerzőtrió alkotása. Ez a produkció 2024 nyarának nagy vállalkozása lesz szabadtéri bemutatóval, amit később követ majd a kőszínházi változat bérletes előadása.
A következő évadban műsoron marad számos nagysikerű előadás. A Nagyszínpadon a cintányéros, cudar világ, azaz a Mágnás Miska folytatja menetelését, a mindig jókedvre derítő Boeing, Boeing Bernardja továbbra is három stewadress-nek csapja a szelet, A padlás kedves lakói eszik tovább a szilvásgombócot, ahogy a Beatles.hu gombafejű bandája is feleleveníti a régi slágereket. A Fame diákjai tovább küzdenek a művészetért, Az öreg hölgy ismét Güllenbe látogat, a Diótörőcske varázslatos világa megelevenedik a csillogó szempároknak, és Tizenketten továbbra is dühösek lesznek. A budapesti Játékszínben pedig Szakonyi Károly ma is érvényes korrajza, az Adáshiba marad műsoron. A kisszínpadok előadásai közül a Nem félünk a farkastól, a Bölcs Náthán, az ÁJLÁVJÚ! (Te édes, de jó vagy, légy más!), a Mikve, két Ulickaja-darab, az Odaadó hívetek, Surik és az Unokám, Benjamin, a Kartonpapa, a Petőfi rock, a tantermi előadásként indult Multiverzum, 7 nap és A cégvezető marad műsoron.
Az eseményen készült fotóinkat Galériánkból letölthetik.
-VÉGE-
Fotó: Simon Erika
Szöveg: Józsa Dávid & Vörösmarty Színház
