Királyok a Belvárosban – elkezdődött az augusztusi ünnepre hangoló programsorozat

2023.07.08. 20:20
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2023. július 8. (szombat) 
Érdeklődők sokasága kísérte végig a menetet.   Galéria  
 
 
 
 
 
 
Elkezdődött és egészen augusztus 5-ig tart a Királyok a Belvárosban rendezvénysorozat, amely évről évre a Székesfehérvári Királyi Napok felvezető programjaként szolgál. A hagyomány szerint mindig más-más királyi óriásbábok vonulnak fel a Fő utcán régizenészek és hagyományőrzők kíséretében, majd az ünnepi menetet egy-egy koncerttel zárják a Zichy ligetben. A nyitó eseményen Szent István király  és szülei, Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony voltak a főszereplők, akiket a Sonivius Vappae együttes és a Fejér Baranta HSE tagjai, valamint érdeklődők sokasága követett végig a történelmi Belvárosban.

Rengeteg résztvevő – köztük kisgyermekes családok sokasága – kapcsolódott be a Királyok a Belvárosban sorozat nyitó felvonulásába, amely a Vörösmarty Színháztól indult, majd a Fő utcán végigsétálva, a Mátyás király emlékmű és a Várostér érintésével tért vissza a teátrumhoz szombaton délután, Szabó Miklós Bence kikiáltó vezényletével.

Az érdeklődők elsőként államalapító királyunk édesanyjával, Sarolt fejedelemasszonnyal ismerkedtek meg a Mátyás-emlékműnél tartott megállónál.  Zombor erdélyi vajda lánya, Géza nagyfejedelem felesége igazi nomád nagyasszonyként élte az életét, és – mint elhangzott – inkább ivott és lovagolt, mintsem az orsót forgatta. Erős kézzel támogatta férjét, arra biztatta, hogy teremtsen politikai kapcsolatokat a Nyugattal, és vegye fel a kereszténységet. Férje halála után fia, István lépéseit egyengette.

Az Országalma melletti második állomásnál Géza nagyfejedelem, Taksony vezér fia volt a főszereplő. Az erélyes jellemű Sarolttal kötött házassága révén egybeforrt az addig viszonylag különálló keleti és nyugati országrész, így elkezdődhetett Magyarország egységének kialakítása. Géza felvette a keresztény vallást, a függetlenségüket megőrizni akaró törzsi vezetőkkel szemben pedig kíméletlenül fellépett. Erős központi hatalmat épített ki. Fiát, Istvánt is megkereszteltette, és még életében királlyá választotta, hogy ő folytathassa az ország építését.

Ugyancsak az Országalmánál kísérték figyelemmel a nézők a Fejér Baranta Hagyományőrző Sportegyesület összecsapásait. A csoport a magyar nép történelmi, kulturális és művészeti értékeit kutatja, valamint az évszázadokon át ismert, és a magyar nép körében gyakorolt fegyveres és pusztakezes küzdelmi formák kutatását, gyakorlását és oktatását végzi. Ebből láthattak az érdeklődők egy rövid bemutatót.

A visszafelé tartó úton a menet még egy megállót tartott a Mátyás-emlékműnél, ahol az államalapító István királyt mutatták be. A mai magyar állam alapjainak létrehozója törvényeket alkotott az új, keresztény szokások meghonosítása érdekében, pénzt veretett, vármegyékre osztotta az országot törzsi területek helyett. 1000-ben, Esztergomban koronázták királlyá. Megszervezte a magyar keresztény egyházat. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Halála után negyvenöt évvel I. László király javaslatára avatták szentté.

A felvonulást követően a Zichy ligeti Zenepavilonnál zárult az este, ahol Sára és a Casablanca Club műsorát élvezhette a közönség. A Vörösmarty Színház színművésze, Váradi Eszter Sára és zenésztársai többek között Nat King Cole, Ella Fitzgerald és Edith Piaf dalait és operettslágereket énekeltek a zenekedvelő közönségnek.

A Királyok a Belvárosban programok július 15-én, szombaton 17.00 órakor folytatódnak. Akkor Szent László, Salamon és Könyves Kálmán óriásbábjai, valamint a Tabulatúra Régizene Együttes fogadják a nézelődőket a Fő utcán.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából. 


 

 

Szöveg: Havasi Tímea 

Fotó: Kiss László
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.