Stabil közszolgáltatás, működőképes Fejérvíz, állami garancia

2023.08.07. 14:08
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2023. augusztus 7. (hétfő) 
 
 

Múlt héten lezárult az a folyamat, melynek értelmében a Magyar Állam 93,017%-os részesedést szerzett a Fejérvíz Zrt-ben. A megállapodás létrejöttét hétfőn sajtótájékoztatón jelentették be, ahol elhangzott: az állami szerepvállalásra a közszolgáltatás biztonságának garantálása és a megnövekedett energiaárakból adódó veszteségek miatt volt szükség, de a fejlesztéseket is ez a lépés garantálja.

Az idén 110 éves Fejérvíz Zrt. 1913 óta látja el Székesfehérvár és a környék vízszolgáltatását, ezzel együtt a szennyvízelvezetést, illetve a -tisztítást is. A vállalat eleinte csak Székesfehérváron, a múlt század második felétől azonban megyei vállalatként működik. Napjainkban 115 települést, valamint önálló településrészt lát el egészséges ivóvízzel. A közszolgáltatás biztonságának garantálása, valamint a stabil működés és fejlesztés érdekében a vállalat többségi tulajdonosa augusztus 4. óta 93,017%-ban a Magyar Állam. A megállapodást 61 település önkormányzata írta alá. A változásról hétfőn délelőtt a Fejérvíz Zrt. székházában tartottak sajtótájékoztatót, ahol a vállalat vezérigazgatója, Laczi Péter köszöntötte a résztvevőket.

Pénteken fontos megállapodások aláírására került sor, hiszen a Fejérvíz állami integrációja több mint 93% részvényplakett és 61 önkormányzat vonatkozásában lezárult – tájékoztatott dr. Cser-Palkovics András polgármester a Fejérvíz-nél tartott sajtótájékoztatón. A városvezető úgy fogalmazott, hogy nagymúltú vállalatról van szó, amihez mindig is kapcsolódtak az önkormányzatok, azonban ahogy az az előkészítés folyamatában látható volt, a stabil közszolgáltatás garantálása csak ezzel a lépéssel kivitelezhető.

„Látszott, hogy olyan kihívások vannak a Fejérvíz előtt, amit a közszolgáltató cég maga és az Önkormányzat, mint tulajdonos pénzügyi értelemben nem tudtak volna kezelni. Akár az energiaszámlák drasztikus emelkedése, akár a humánpolitikai kérdéskörök és a szükséges béremelések megoldása, akár pedig a fejlesztések kérdése mind olyan kihívásokat vetett fel, amit – be kellett látnunk –, hogy önmagában a Fejérvíz és az Önkormányzat nem tudott volna megoldani.” – fogalmazott a polgármester, aki elmondta, hogy a Fejérvíz tavasszal már több mint 1,6 milliárdos gyorssegélyt kapott az államtól, ebből a forrásból pedig stabil működést és jelentős béremelést tudtak finanszírozni. Dr. Cser-Palkovics András polgármester megköszönte az integráció előkészítésében szerepet vállalók munkáját, valamint annak a 61 önkormányzatnak a hozzáállását, melyek felelős döntést hoztak a stabil közszolgáltatás érdekében. A polgármester hangsúlyozta: a Fejérvíz továbbra is köztulajdonban maradt egy stabil, a fejlődést garantáló partnerrel, azaz a Magyar Állammal és azzal a szándékkal, hogy az önkormányzatokat a jövőben is partnerként kezelve fognak tudni együttműködni.

V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára köszönetet mondott az együttműködésért, valamint kiemelte: a Nemzeti Vízmű fent szeretné tartani a partneri viszonyt az önkormányzatokkal. Felidézte, hogy 2010-ben még több mint 400 szervezet biztosította Magyarországon az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatást, ám ez a szám 2022-re 38-ra csökkent. Az államtitkár elmondta: egy kritikus infrastruktúráról van szó, aminek a biztonságos üzemeltetése kiemelt feladat, az ellátásbiztonság mellett pedig a szolgáltatások egységes színvonalának fenntartása is fontos elem. „A gazdasági stabilitás az egyik legfontosabb, hiszen az elmúlt években tapasztalható energiaár-robbanás különösen megrázta ezt az ágazatot. Közel negyven százaléka az árbevételnek a villamosenergia fogyasztására megy el.” – fogalmazott az államtitkár, aki hozzátette, az elmúlt évek nehézkes működése elfeledteti, hogy ez az ágazat volt az, ami hatalmasat lépett előre az országban. Az ivóvízellátásban a háztartások szinte 100%-a részesül, szennyvízkezelésben pedig 83% ez az arány, míg a szennyvíztelepek száma az elmúlt években megkétszereződött.

Az integráció részeként szeretnének egységes elveket és bérezést kialakítani az állami szektorban. Ez a folyamat már elkezdődött, a cafetéria-rendszerben például már július 1-től visszamenőleges emelést eszközöltek, igazodva a többi állami társaság juttatási rendszeréhez. Elmondta továbbá, hogy a már korábban átutalt támogatáson kívül további 3,8 milliárd forint forrást kap a cég. Az államtitkár azzal zárta beszédét, hogy hangsúlyozta: úgy kezdhetnek egy új fejezetet Székesfehérváron, hogy minden marad a köz szolgálatában, nagyobb állami szerepvállalással, de legalább olyan jó partneri viszonnyal, mint eddig.

Az eseményen készült fotóinkat Galériánkból letölthetik.

-VÉGE-

Fotó: Simon Erika
Szöveg: Józsa Dávid

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.