A Bory-várban adták át a Lánczos-Szekfű Ösztöndíjakat, valamint a Deák Dénes Díjat és Ösztöndíjat

2023.08.18. 19:49
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2023. augusztus 18. (péntek) 
 
 
 

Ünnepélyes keretek között adták át a Bory-várban a Deák Dénes Díjat és Ösztöndíjat, valamint a Láncozs Kornél – Szekfű Gyula Ösztöndíjakat. Az idei évben Deák Dénes Díjban részesült Major István nyugalmazott zenetanár, az Ösztöndíjat pedig Bányai Balázs történész kapta. A Lánczos Kornél – Szekfű Gyula Ösztöndíjjal idén tizenöt pályázót támogattak. Az ünnepségen dr. Cser-Palkovics András polgármester, Bobory Zoltán író, kuratóriumi elnök és a kuratóriumok tagjai köszöntötték a díjazottakat.

Évek óta hagyomány, hogy a Székesfehérvári Királyi Napok idején a Bory-várban ünnepélyes keretek között adják át a Deák Dénes Díjat és Ösztöndíjat, valamint a Lánczos Kornél – Szekfű Gyula Ösztöndíjakat. A két ösztöndíjprogram már három évtizede a Székesfehérváron élő és alkotó, vagy a várossal szellemi kapcsolatban álló alkotók munkáját segíti. A Deák Dénes Díjat és Ösztöndíjat évente egy-egy személy veheti át, míg a Lánczos Kornél – Szekfű Gyula Ösztöndíjjal az idei évben 15 pályázót támogattak.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester megnyitó gondolatai előtt külön köszöntötte Percze Ilonát, a kuratórium titkárát, aki hosszú évek óta fáradhatatlanul dolgozik Székesfehérvár kulturális életéért. A városvezető ezt követően megköszönte a Bory-család tagjainak a lehetőséget, hogy évről évre Székesfehérvár egyik legikonikusabb helyén, a Bory-várban rendezhetik meg az ünnepséget. Ahogy a polgármester fogalmazott, a most díjazásra kerülőktől sokkal többet kap a város, mint ami önmagában anyagilag kifejezhető lenne. „A város kulturális élete nem csak ezen díjak nélkül elképzelhetetlen, hanem azon szakemberek, művészek, közösségek nélkül is, akik ma díjazásra kerülnek. A Királyi Napok egy összművészeti kulturális seregszemléje a város életének, de ezen belül is kiemelkedik ez a mai alkalom.” Dr. Cser-Palkovics András hozzátette: jó látni, mennyire sokrétű a díjazottak köre, ami egyben nehezíti is a kuratórium munkáját, hiszen városszerte remek szakemberek, alkotók tevékenykednek.

A Deák Dénes Alapítvány Kuratóriuma idén Major István nyugalmazott zenetanár, zenekarvezető és zenekari művész részére adományozott Deák Dénes Díjat a város kulturális életében, zenei oktatásában és a zenei kultúra ápolásában, közkinccsé tételében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként. A díjazottat Kovács Péter, az alapítvány kurátora méltatta: „Major Istvánt Székesfehérvár hangversenyre járó közönségének nem kell bemutatni, de alakja azok számára is ismerős, akik napról napra látják, ahogy határozott léptekkel járja a Belvárost.” A nyugalmazott zenetanár ugyan nem született székesfehérvári, de ezer szállal kötődik a városhoz és annak kulturális életéhez. Főiskolai tanulmányai után a Zeneiskolában helyezkedett el, mellette pedig belépett a város zenekarába. Itt nem csak a csellósok vezetője, de mindenese, titkára is volt az egyesületnek. A szimfonikusokkal folytatott művészi és szervezői tevékenysége mellett alapítója volt a Zeneiskola vonós együttesének is, ami országos és nemzetközi szinten képviselte Székesfehérvárt.

Major István meghatódva vette át az elismerést. Mint fogalmazott: megtiszteltetés olyan nagy emberek névsorában szerepelni, mint az elmúlt több mint harminc éve díjazottjai.

A Deák Dénes Ösztöndíjat az idei évben Bányai Balázsnak adományozták, aki Pribék Antal székesfehérvári fotográfus a Fejér vármegyei kastélyokról és uradalmakról az 1870-es években készített fényképsorozatát szeretné feldolgozni.

Az oklevelek átadása után Török Laura, a XIII. Fehérvári Versünnep második helyezettjének előadásában Tűz Tamás Szent István Király című versét hallhatták a résztvevők.

Bobory Zoltán kuratóriumi elnök a Lánczos-Szekfű Ösztöndíjak átadása előtt az alkotókhoz szólt köszöntőjében. „Aki alkotó ember, az tudja, hogy gyötrelmes időszak, ameddig egy alkotás megszületik, de aztán annál nagyobb az öröm. Ez az öröm pedig egyúttal boldogságot ad, és a boldogság együtt jár a szeretettel.” – fogalmazott az elnök, aki Surányi Gabriella Hol boldogság vall című versével zárta gondolatait.

A kuratórium idén tizenöt székesfehérvári alkotó és közösség tevékenységéhez nyújt támogatást. Az Alba Regia Ifjúsági és Szabadidős Egyesület huszonötödik alkalommal tervezi kiadni a székesfehérvári általános iskolások rajzaival díszített naptárt. Berki Lilla, a Hermann László Zeneiskola énektanára zenésztársaival a Petőfi Emlékévhez kapcsolódva szeretne megrendezni egy irodalmi-népzenei koncertet. Az Alapítvány Petőfi személye és öröksége előtt tiszteleg a támogatással. A Fekti Veronika – Fűrész István alkotópáros vers- és képalbumot szeretne kiadni, melyben az irodalom és a képzőművészet egészíti ki egymást: a műben a kép válik inspirációvá a szöveghez. A Fele Zene Művész Kör (Lits Zsuzsanna) furulya együttes 2008-ban alakult a Hermann László Zeneiskola növendékeiből. Az ösztöndíj segítségével koncertek szervezését tervezik, hogy kiváló akusztikai és technikai körülményeket teremthessenek. Kopiás Gabriella az idei évben is szeretné folytatni a színvonalas hangversenyek megrendezését, amihez az ösztöndíj is segítséget nyújt. Várhatóan jövő tavasszal művésztársaival egy Madárkoncertet szeretnének adni. A Kovács Szilvia - Matuz János alkotópáros egy különleges dokumentumfilmes projekthez nyert ösztöndíjat. Az alkotók a székesfehérvári születésű Lantai Májer József, a 17-es gyalogezred tagjának szibériai fogságát szeretnék bemutatni az egykori katona nemrég előkerült naplója alapján. Kozáry Ferenc az idén száz éve született Weöres Sándor emlékének kíván adózni A teljesség felé című zenés játékkal. Weöres lírájára Sebő Ferenc zenéjére épülő, utaztatható, igényes, verses-zenés produkciót szeretnének létrehozni. Mara Kinga Villő az Örömút című festménysorozat megvalósítására kapott támogatást, ami Jézus keresztútját ábrázolja a megszokott ikonográfiához képest újszerű módon. Az Erőtér című műve megírásához kapott támogatást Prax Levente, akinek több munkája is garanciát jelentett a kuratóriumnak. Mostani műve egy sci-fi, amely a nem is olyan távoli jövőben játszódik. A Fejér vármegyei Bakonycsernyén élő költő-írót, Simek Valériát az Elhamvadt napok című művének kiadásában támogatja a kuratórium. Stefánné Bankó Mária az első magyar óceánrepülők, Endresz György és Magyar Sándor életét, munkásságát tervezi kutatni és később széles körben bemutatni. A két pilóta 1931-ben az Egyesült Államokból indult, majd az óceán átrepülése után Felcsút mellett hajtott végre kényszerleszállást. A Tarsoly Ifjúságért Egyesület a tíz éve elhunyt Tóth László emléke előtt kíván tisztelegni, aki a város kulturális életének jeles személyisége volt, mint alkotó és szervező. Kollégái és barátai egy kötetben szeretnék bemutatni Tóth László munkásságát. A Fehérvári beszélgetések nagysikerű könyvsorozat folytatásához kapott támogatást Vakler Lajos Penna Regia-díjas újságíró, szerkesztő, műsorvezető. Az interjúkötetben a város ismert közéleti alakjai szólalnak meg, akik tevékenységükkel öregbítik Székesfehérvár hírnevét. A Vox Mirabilis Közhasznú Kulturális Egyesület azt a célt tűzte ki, hogy havonta bemutatnak egy-egy olyan példaértékű embert, közösséget, akik a város elismert polgárai. Az egyesület és annak művészeti vezetője, Zemlényi Katica ezt a tevékenységet szeretné folytatni az ösztöndíj segítségével. Szintén támogatja a kuratórium Vörös Janka jazz énekművész angol nyelvű lemezének felvételét és kiadását, ami a Stories and Visions címet kapta. A lemezen jazz-blues dalok modern köntösben lesznek hallhatóak.

Az oklevelek átadása után a Tilinkó zenekar játszott a megjelenteknek.

Az eseményen készült képeinket Galériánkból letölthetik.

-VÉGE-

Fotó: Kiss László
Szöveg: Józsa Dávid

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Február
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
   
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.