Korona-túra határon túli diákszínjátszókkal

2023.08.19. 23:11
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2023. augusztus 19. (szombat)
 
 
 
 


Múlt és jelen találkozott, és kézen fogva az Aranybulla-emlékműhöz érkező közönséget, vezette a történelem ágas-bogas ösvényein királyaink nyomában. A Korona-túra című produkcióban a nézők azokba az érdekes eseményekbe pillanthattak be, amelyek megelőzték, illetve követték egykor a koronázások templomi ceremóniáját. Az épületek és a történetek nyomába eredt az a 17 határon túlról érkezett diák, akik a Rákóczi Szövetség szervezésében immár hat éve rendszeres résztvevői a Koronázási Szertartásjátékoknak.

 

Öt stáción át vezetett a király útja: a Királykút, a királyi palota, a préposti palota, a Szent Péter-templom és végül Szent Márton temploma voltak ennek a beavatási rítusnak az állomásai. Az épületek és a történetek nyomába eredt az a 17 határon túlról érkezett diák, akik a Rákóczi Szövetség szervezésében immár hat éve rendszeres résztvevői a Koronázási Szertartásjátékoknak: Szikora János rendező irányításával és Egyed Attila, a Vörösmarty Színház színészének segítségével megidézték azokat a történeteket, amelyeket ezekhez az eseményekhez kötött az emlékezet.

A diákok Beethoven István király-nyitány című művének dallamára érkeztek a színpadra, majd jelmezeiket felvéve, egyenként mutatkoztak be, megosztva a nézőkkel magukról egy-egy fontos információt: ki honnan érkezett, ki énekel, ki hegedül, ki fülbevalókat gyűjt, ki utálja a paradicsomot, vagy éppen nem tud zokni nélkül aludni. Azonban az mindannyiukban közös, hogy rajonganak a színjátszásért és a színházért. Játékukat a közönség hatalmas tapssal jutalmazta.

Az előadáson készült fotók letölthetőek a 
Galériából. 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.