Becsüljük meg a szabadságunkat! - koszorúzással és utcaszínházi előadással emlékezett 1956-ra Székesfehérvár város

2023.10.23. 12:56
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2023. október 23. (hétfő) Galéria 
 
 
 
 
 
 
 
Csendes koszorúzással, majd a Mi, Józsefesek című utcaszínházi előadással emlékezett az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulójára Székesfehérvár városa október 23-án. A város és Fejér vármegye vezetői, képviselői hagyományosan a Szent István-székesegyház ’56-os emlékkeresztjénél helyezték el a koszorúikat. Ezután a Városház téren folytatódtak az események dr. Cser-Palkovics András polgármester emlékező beszédével és a Ciszterci Szent István Gimnázium Fejér Holló Diákszínpadának produkciójával, amely óriási sikert aratott a téren összegyűlt nagyszámú közönség körében.


A Szent István Bazilika ’56-os emlékkeresztjénél a történelmi zászlók bevonulását követően kezdődött a koszorúzás. Közösen helyezte el az emlékezés virágait Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, miniszterhelyettes, dr. Tanárki Gábor, Fejér vármegye főispánja, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke és dr. Cser-Palkovics András polgármester. Koszorúzott Földi Judit országgyűlési képviselő, Székesfehérvár önkormányzatának több képviselője, valamint emlékeztek a fegyveres és rendvédelmi szervek, az egyházak, a pártok, az intézmények, valamint a honvédelmi hagyományokat ápoló civil szervezetek vezetői, képviselői is.

„Hosszú, békés éveken át az október huszonharmadikai megemlékezések a történelem felidézéséről, megelevenítéséről szóltak. 2023-ban ott tartunk, hogy évek óta azt érezhetjük: a történelem nagyon is velünk van, sorban következnek be eget és földet rengető események, a történelem nem költözött a könyvek lapjaira, ma is történelemben élünk.”
– mondta emlékező beszédében dr. Cser-Palkovics András polgármester, majd hangsúlyozta: az ’56-os forradalom egyik első és legfontosabb tanulsága, hogy az igazi erő a kis közösségekben rejlik. 1956 emléke azt tartogatja nekünk, hogy elsősorban magunkra számíthatunk a világban. Városként és nemzetként is vannak szövetségeseink, barátaink nemzetközi téren, ám amikor komoly válságokkal kell szembenéznünk, akkor mindannyiunk természetes reakciója, hogy előbb magunkon, a családunkon, majd a barátokon, a szomszédokon akarunk segíteni. Ez így van a nemzetek, a népek esetében is. 1956-ban a magyarok magunkra maradtak a küzdelmükkel és a szép szavakon kívül nem sokat kaptak a szabad világ hatalmaitól.  
„A forradalom és szabadságharc emlékét, az akkor hozott áldozatokat azzal tiszteljük meg igazán, ha a történelem leckéit megtanuljuk és megtartjuk, hiszen azokat hőseink vérrel írták a magyar történelem könyveibe. Nekünk lehetőségünk van, hogy az Ő álmukat, az ’56-osok álmát éljük. Mi ugyanis szabadon és békében élhetünk. A forradalom és a szabadságharc tehát végül mégis, mindennek ellenében is győzött. Nekünk az a felelősségünk, hogy ezzel éljünk és ne visszaéljünk. Becsüljük a szabadságunkat és védelmezzük a biztonságunkat, százezren egy csapatban!” – zárta gondolatait Székesfehérvár polgármestere.

A város hagyományaihoz hűen idén is fiatalok idézték meg a forradalom sorsfordító napjait és a székesfehérvári eseményeket, azokat a személyeket, akik életüket adták a szabadságért és azokat a jelentős helyeket, ahol ma is nap mint nap járunk, mint például a Városház tér, amely fontos helyszíne volt a szabadságharcnak.

Idén a Ciszterci Szent István Gimnázium, az egykori József Attila Gimnázium diákjainak szemszögéből nézve elevenedtek meg az események, innen az előadás címe: Mi, Józsefesek. A néhai fiatalok mai utódai, a Fejér Holló Diákszínpad tagjai játszották el és élték újra az ’56-os történéseket. A darabot Matuz János, a Szent István Király Múzeum művészeti intendánsa írta, a szöveget az 1957-ben végzett józsefes lányosztály egyik tagja, dr. Horváth-Szűcs Ilona személyes emlékei alapján kiegészítette és az előadást rendezte Ferenczy Noémi, a Diákszínpad vezetője.

A darab a főszereplő, Gerő és diáktársai személyes során keresztül mutatta be a forradalom alakulásához vezető magyarországi eseményeket, a fővárosi és fehérvári történéseket, majd a szabadságharc kitörését, egymásba szőve a múltat és a jelent a látvány- és hangzó elemek, illetve a jelmezek segítségével. A történetben életre kelt Hegedűs István öttusázó is, akit 1956. október 24-én hajnalban, éppen edzésre tartva ért halálos lövés Budapesten.

„Égig érő, örökké tartó gátakat ember nem építhet, pláne nem, ha hazugság, aljasság és terror tégláiból épülnek a falak!”
– hangzott el az előadásban, melynek során a drámai eseményeket megidéző, korabeli székesfehérvári, fotókat és Budapesten készült forradalmi felvételeket is láthattak a nézők. A produkció nagy sikert aratott, a közönség hatalmas tapssal jutalmazta a Fejér Holló Diákszínpad előadását a Városház téren.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.


Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika

 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.