Ahogy Németh Béla mesélte, egyszerű oka volt annak, hogy elkezdett vért adni 1973. november 22-én. Kiskunfélegyházán volt katona, és két nap kimenőt kapott a részvételért cserébe, ami akkor nagyon sokat jelentett . Azóta a véradás természetessé vált számára, így jutott el 50 év alatt a 150 alkalomig.

„Az első véradáskor mindenkiben van egy kis félelem, visszatartó erő, de amint ezen túljut, rájön arra, hogy ez testi és lelki megnyugvás is. Azzal a tudattal élhetek, hogy a véradással segíthetek valakin, lehet ő akár egy kisgyermek is. Ez nagyon jó érzés! Én ennek a lelki oldalát tartom fontosnak!” – fogalmazott Németh Béla, aki élt Kiskunfélegyházán, Pécsen a főiskola évei alatt, majd Sármelléken pályakezdő pedagógusként, Zalaszentgróton 35 évig, majd onnan költözött Székesfehérvárra, ahol négy unokája van és kellett a nagyszülői segítség.

A Táncsics Mihály Általános Iskolában több generáció is összefogott a mai véradáson. Az intézménybe járó gyerekek maguk is szerveztek véradókat, a legügyesebb osztályt ajándékkal jutalmazza a Magyar Vöröskereszt Fejér Vármegyei Szervezete. A délutáni órákban pedig számos önkéntes donor jött el, hogy véradással segítsen embertársain. Az OVSZ célja, hogy generációkon átívelő jelleggel szervezze a véradásokat 18-tól a 65 éves korig.