Székesfehérváron járt a Százak Tanácsa

2013.05.03. 14:07
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2013. május 3. (péntek)
A 2013-as Szent István Emlékév programjairól tájékozódtak a Százak Tanácsának Fehérvárra látogató tagjai. Galéria
 
 
 
 
Székesfehérvárra látogatott a Százak Tanácsának több tagja, akiket dr. Cser-Palkovics András polgármester fogadott a Városházán. Az 1997-ben létrejött közhasznú egyesület célja történelmi értékeink őrzése, nemzeti érdekeink védelmezése. Éppen ezért látogatásuk célja a 2013-as Szent István Emlékév programjainak megismerése volt. A megbeszélés során szóba került a Nemzeti Emlékhely jelenlegi helyzete és jövője is.
 
 
A civil szervezet tagjai Székesfehérvár polgármesterével egyetértésben azt fogalmazták meg, hogy az emlékhelynek nemzeti sírkertnek kell lennie, ugyanakkor arra is emlékeztetni kell a látogatókat, hogy egykor koronázások színhelye is volt ez a hely.
 
Dr. Cser-Palkovics András polgármester elmondta: a Százak Tanácsának tagjai olyan hiteles emberek, akiknek nyilatkozata segítheti Székesfehérvár történelmi értékeinek megismertetését, megítélésének erősítését. Éppen ezért fontos, hogy a szervezet szellemi támogatását is felajánlotta a programok megvalósításához.
 
 
 
 
 
Dr. Gedei István, a Százak Tanácsának tagja azt emelte ki, milyen örömmel értesültek a Szent István Emlékév gazdag programsorozatáról és több olyan ötletet is megfogalmaztak, amelyekkel hosszabb távon is emlékezni lehet államalapító királyunk művére. Javaslatot tettek többek között arra is, hogy elevenedjen meg Fehérváron a törvénylátó napok egykori hagyománya.
 
A városházi látogatáson készült fotók letölthetőek a Galériából!
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.