Festményekkel és grafikákkal ünnepelték a lengyel-magyar barátságot

2024.03.13. 08:34
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. március 13. (szerda) 
 
 
 

A közelgő lengyel-magyar barátság napja kapcsán nyílt kiállítás kedden a Köfém Művelődési Házban, ahol lengyel festőművészek munkáit láthatjuk, illetve megtekinthetjük Trojan Marian József grafikus emlékkiállítását is.

A kiállítás április 3-ig, hétfőtől péntekig 8-18 óráig, szombaton 9-16 óráig látható a Köfém Művelődési Házban.

A tárlatnyitón Simon József, a Köfém Művelődési Ház igazgatója köszöntötte a résztvevőket, kiemelve, hogy ma 17 éve, 2007. március 12-én nyilvánította ünnepnapnak az Országgyűlés a lengyel-magyar barátság napját, amelyet minden évben március 23-án ünneplünk meg. Elmondta, hogy egy budapesti program kapcsán ismerkedett meg Balázs Istvánnal, a Lengyel Kutatóintézet és Múzeum igazgatójával, akivel az együttműködés lehetőségeiről kezdtek el gondolkodni. A kiállított festményekkel kapcsolatban kiemelte, hogy korábban létezett egy agárdi nemzetközi művésztelep, ami 22 évet élt meg a Köfém művelődési Ház szervezésében és ahol Fehérvár testvérvérvárosaiból láttak vendégül művészeket, többek között Opole-ból és most a lengyel művészek agárdi alkotásait láthatjuk ezen a tárlaton.

Egy emlékkiállítás is kapcsolódik a most megnyílt tárlathoz, Trojan Marian József grafikus műveiből válogattak, aki hazánkban élt és Lengyelországban is népszerű.

Trojan Marian József 1957-től Budapesten, a műszaki egyetemen tanult rajzolni, mestere Boross Géza volt, Krakkóban pedig fametszést tanult. Grafikáival és ex libriseivel számos hazai és külföldi kiállításon vett részt, több alkalommal díjat is kapott. A fehérvári tárlatnyitón részt vett az alkotó lánya, Trojan Márta művészettörténész is.

A kiállítás megnyitóján Lehrner Zsolt, Székesfehérvár alpolgármestere kiemelte, hogy ha Székesfehérvár és Opole testvérvárosi kapcsolatát nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a képzőművészet területén különösen erős az együttműködés a két város között.

A lengyel-magyar barátságról szólva elmondta, hogy Székesfehérvár az elsők között volt ezen a téren, az Opoléval kötött „charta” több évtizedes múltra tekinthet vissza, és az együttműködés a kultúra területén bontakozott ki a leglátványosabban. Az alpolgármester szólt az opolei zeneiskola koncertjeiről, a lengyel-magyar irodalmi estek a Vörösmarty Társaság szervezésében, a Vox Mirabilis lengyelországi koncertjeiről és a könyvtárak együttműködéséről is. Lehrner Zsolt elmondta, hogy az agárdi művésztelep alkotásait mutatja be a kiállítás a látogatóknak és ennek kapcsán szólt arról is, hogy a Székesfehérvári Művészek Társaságának tagjaiban ismét megfogalmazódott a nemzetközi művésztelep újraindításának igénye és a város önkormányzata is örömmel áll a kezdeményezés mellé.

Balázs István, a Lengyel Kutatóintézet és Múzeum igazgatója köszönetet mondott Simon Józsefnek a kezdeményezésért. „Az emlékkiállítással az volt a célunk, hogy a lengyelországi művészeken túl a magyarországi lengyel közösség is képviselve legyen, ezért esett a választásunk Marian Jozef Trojan-ra, akinek a grafikái remek kontrasztot alkotnak a művésztelepen alkotott művekkel.” - emelte ki Balázs István, aki örömét fejezte ki, hogy a vitrinekben elhelyezésre kerültek olyan kasírozott grafikák is, amelyek a levéltárukban találhatóak.

A lengyel-magyar barátság napjának fehérvári előünnepén részt vett Bartosz Grzelak, a Fehérvár FC vezetőedzője is. A tárlatnyitón harmonikán működött közre dr. Takács László.

Az eseményen készült fotóinkat Galériánkból letölthetik.

-VÉGE-

Fotó: Bácskai Gergely
Szöveg: Gáspár Péter

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.