Akik egy szívdobbanásnyira vannak az élet és halál határától

2024.06.04. 13:56
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. június 4. (kedd)
Régiós mentők napi ünnepség a Megyeházán. Galéria
 
 
 
 
 
 
 
Első alkalommal tartottak regionális ünnepséget a mentők napja alkalmából. Az Országos Mentőszolgálat Közép-dunántúli Regionális Mentőszervezete székesfehérvári rendezvényén 68 elismerést adtak át Fejér vármegye mentőállomásain szolgálatot teljesítő szakembereknek. Az ünnepségen dr. Jászkuti Ákos, az Országos Mentőszolgálat közép-dunántúli regionális igazgatója és Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere köszöntötte a díjazottakat, köszönetet mondva áldozatos munkájukért. Az eseményen részt vett dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke és Tessely Zoltán országgyűlési képviselő is.


Az Országos Mentőszolgálat születésnapja május 10-e. 1887-ben ezen a napon kezdte meg szolgálatát a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület, 1948-ban pedig ekkor alakult meg az Országos Mentőszolgálat. Mára az egységes, országos szervezet 256 mentőállomással, 785 mentőegységgel és 8500 mentő bajtárssal látja el feladatát. Idén, a május 10-i országos, központi megemlékezés mellett, első alkalommal szerveztek regionális ünnepségeket a mentők napja tiszteletére.

A Megyeházán tartott eseményen ünnepi beszédében dr. Jászkuti Ákos, az Országos Mentőszolgálat közép-dunántúli regionális igazgatója köszöntötte azokat, akik télen-nyáron, hétköznap és ünnepnapon, éjjel-nappal őrzik egészségünket, életünket. „A mentőmunka szépsége és nehézsége kéz a kézben járnak: egyik pillanatban életet mentünk, sebet kötözünk, fájdalmat csillapítunk, sokszor vigasztalunk. Néha életet adunk, vagy adjuk vissza az élet esélyét, ami a legszebb, legnemesebb érzéssel tölti el szívünket. A serpenyő másik felében mindannyiunk életében ott van a mérhetetlen felelősség és stressz, amelyet csak azok érthetnek meg igazán, akik egy szívdobbanásnyira vannak a halál és az élet határától. Bár a bajtársak mindennap e kettősséggel szembesülnek, mégis töretlen lelkesedéssel és hittel ülnek be a mentőautóba, és folytatják hivatásukat az életért.” A regionális igazgató köszönetet mondott a mentők családjainak, hozzátartozóinak, akik biztos hátteret adnak e szolgálat teljesítéséhez.

Székesfehérvár és Fejér vármegye valamennyi lakója nevében mondott köszönetet Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere a mentők fáradhatatlan és kitartó munkájáért, valamint azért a szoros együttműködésért, amelynek köszönhetően a lehetőségekhez mérten gördülékenyen történt meg az ügyeleti rendszer átalakulása, a feladatok ellátása. A város és a vármegye továbbra is igyekszik a munkafeltételek szintjének folyamatos emeléséhez az anyagi forrásokat biztosítani, hogy a feladatellátás nyugodt és biztonságos legyen. Az alpolgármester külön gratulált annak a fehérvári esetkocsi egységnek, amelynek tagjai (Czakó Attila mentőtiszt, Vas Tibor mentőápoló, Nyulász Csaba, Varga József és Fenyővári Krisztián mentőtechnikusok) sikeresen szerepeltek a csehországi Rejvizben rendezett hagyományos nemzetközi mentőversenyen, és tovább öregbítették az OMSZ és Székesfehérvár hírnevét.

A Mentőszolgálat születésnapja mellett a keddi ünnepségen köszöntötték azokat, aki az elmúlt időszak legkiválóbb szakmai és emberi értékeiről tettek tanúbizonyságot. Négy kategóriában (10, 20, 25, 30, 40 év szolgálati év Hűségjutalom; Balesetmentesen vezetett 250 ezer és 500 ezer km; Kiemelt mentődolgozói cím; Regionális igazgatói Dicséret) 68 elismerést adtak át Fejér vármegye mentőállomásain szolgálatot teljesítő szakembereknek.

Az ünnepségen készült fotók letölthetőek a Galériából.

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Július
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.