Összefogás a Piski csata emlékhelyének méltó megújításáért

2024.09.01. 14:01
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. szeptember 1. (vasárnap) 
 
 
 
 
 
 
 
Az 1848-49-esforradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete, a Szent László Alapítvánnyal együttműködve gyűjtést szervez a Piski Csata Emlékművének újraállítására. Szeretnék a szabadságharc egyik leghíresebb és legvéresebb csatájának emlékét megőrizni, és az ütközet mintegy ezerötszáz hősének emléket állító kőoszlopot újraállítani.


A Szent László Alapítvány eszméje Böjte Csaba testvértől származik, céljuk a pusztuló erdélyi nemzeti kulturális és történelmi örökség megőrzése és megismertetése.

A sajtótájékoztatón Böjte Csaba, a Szent László Alapítvány képviseletében elmondta, hogy közel húsz éve vásárolta meg a Szent László Alapítvány Bethlen Gábor szülőházát Marosillyén. Most az 1849. február 9-én zajlott piski csata helyszínét szeretnék emlékhellyé alakítani, ezért már megvásárolta az alapítvány a Dévához közeli területet és a rajta álló hajdani csárdát. A Piski csata Trianon után lerombolt emlékművének felállítása azonban meghaladja az anyagi lehetőségeiket és ezért szeretnék összefogással újra felállítani az obeliszket.

A Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezetének nevében Görög István elmondta, kiemelt feladatnak tekintik azt, hogy a szabadságharc eseményeire emlékezzünk. Mint mondta annak idején ezért jött létre a Pákozdi Katonai Emlékhely is. „Nagy fontosságú ütközete volt a szabadságharcnak a Piski csata, ami egy egész napig tartott és rengeteg áldozatot követelt. Az emlékmű most az ismeretlenségből visszakerül a helyére és hirdeti majd a Piski csata jelentőségét.” Görög István kiemelte, hogy a HTBK-val örömmel fordultak Székesfehérvár Önkormányzatához és sikerült is támogatókra találniuk, szeptemberben, a honvédelem hónapjában pedig a Pákozdi Katonai Emlékhelyen is gyűjtést folytatnak.

Székesfehérvári Egyházmegye nevében Spányi Antal megyés püspök arról beszélt, hogy amikor az 1848-49-es szabadságharcról tanultak az iskolában, az egyfajta ünnepi alkalom volt. „Ennek a szabadságharcnak egyik kiemelkedő csatája a Piski volt. Az elesett katonák emlékére obeliszket állítottak, melyet ledöntöttek és most előkerült. Remélhetőleg sikerül előteremteni a forrást a felállításához, hogy méltó emléke legyen az ott elesett honvédeknek. Fontosak ezek a történelmi események és a katolikus egyház szívesen áll a mostani kezdeményezés mellé.”

Emlékezni kötelességünk és közös felelősségünk erre nevelni a gyermekeinket

Az összefogás fontosságát hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András polgármester, továbbá azt is, hogy van közös célunk és szándékunk . Kiemelte, hogy Fehérvár is hozzájárul a kezdeményezéshez. „Ebben az összefogásban Székesfehérvár azért is vesz részt, mert a nemzet egyik történelmi fővárosa. A városnak pedig van feladata és felelőssége is, határon innen és határon túl a magyarság történelmében fontos helyek támogatásában.” Beszélt arról is, hogy a napokban Gyergyószentmiklóson, a Gac-hegy oldalában emlékezik meg a város arról a 159 székesfehérvári honvéd katonáról, akik ott vesztették életüket 1944. szeptember elején.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója elmondta, hogy nem csak anyagilag, hanem szakmai munkával is segítik majd az emlékmű újra felállítást. „Ez egy olyan feladat, amivel példát adhatunk másoknak, de szeretnénk a saját magunk anyagi eszközeivel is hozzájárulni az emlékmű újra felállításához.”

A tájékoztató után a Szent István király Székesegyházban mutatott be szentmisét Spányi Antal püspök és Böjte Csaba ferences szerzetes. A szentbeszédet pedig Böjte Csaba atya tartotta vasárnap délelőtt. 

 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

Szöveg: Bácskai Gergely 

Fotó: Simon Erika 

 



 

 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.