Kötelességünk emlékezni és emlékeztetni: székesfehérvári konferenciával kezdődött meg az 1944-45-ös magyar hadieseményeket elemző rendezvénysorozat

2024.09.25. 13:22
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. szeptember 25. (szerda)
 
 
 
 
 
Az 1944-45 közötti magyar hadiesemények kezdetének nyolcvanadik évfordulója alkalmából rangos előadókat felvonultató konferenciasorozat kezdődött szerdán délelőtt a Fejér Vármegyei Levéltár szervezésében. A következő öt rendezvényt az adott történelmi események színhelyének közelében és pontos évfordulóján tartják. Az ötödik konferenciának 2025 márciusában ismét Székesfehérvár ad otthont, amikor a városkörnyéki harcokat és a Tavaszi ébredés hadműveletet elemzik majd a történészek, levéltárosok.
 
Az évfordulóra szervezett rangos konferenciasorozat megálmodója, ötletgazdája Lévai Miklós nyugállományú alezredes, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke, aki hangsúlyozta, hogy számukra „hivatalból is kötelesség” a Magyar Királyi Honvédség 1920-1945 közötti történetének emlékezetben tartása. „Nem megyünk határon kívülre, nem taglaljuk a politikai és egyéb más, külső tényezőket, hanem kimondottan az 1944-45 közötti, magyar vonatkozású hadi eseményeket elemezzük, azok valódi időrendjében.” – fogalmazott kérdésünkre Lévai Miklós. Kiemelte, az eseménysorozat szervezésében hatalmas szakmai segítséget kaptak a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetségtől, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltárától, akikkel már a 75. évfordulóra is terveztek egy konferenciát, ám azt a covidjárvány keresztülhúzta.
 
A keddi konferenciát – amelynek fővédnöke Vargha Tamás miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője – dr. Cser-Palkovics András nyitotta meg, aki megköszönte a szervezőknek, hogy felvállalták az eseménysorozat megrendezését. A polgármester felidézte, éppen pár nappal ezelőtt emlékezett a város arra, hogy 1944. szeptember 19-én kezdődött meg Székesfehérvár bombázása. „Az igazi szörnyűségek csak ezután vártak a városra, a történteknek – sajnos egyre kevesebben, de – még itt vannak az élő tanúi. Ezért is kötelességünk emlékezni, emlékeztetni, elmondani, hogy mi történt elődeinkkel, a városunkkal.” – fogalmazott a polgármester, aki ilyen, személyes vonatkozású történetként osztotta meg, hogy édesapja másfél éves gyermekként élte meg ezeket a bombázásokat, majd az azt követő eseményeket, és még a mai napig álmodik a zúgó repülőgépekkel…
 
Köszöntő beszédében Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjteményi főigazgató-helyettese a levéltár vezetésének köszönetét tolmácsolta. Elmondta, a 80. évfordulóhoz kapcsolódva egy, a jövő évtől működő, komplex online adatbázis készül, amelyben minden magyarországi település II. világháborús érintettsége, az ezekre vonatkozó levéltári források, dokumentumok is elérhetők lesznek a nyilvánosság számára.
 
A konferencia első előadásában Prof. Dr. Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója Magyarország 1939 és 1944 közötti helyzetét elemezte. Felidézte, hogy amikor 1939 szeptemberében kitört a német–lengyel háború, Magyarország a semlegesség álláspontján maradt, amit egészen 1941. április 10-ig sikerült megőrizni, amikor a Jugoszláv Királyság megszűntét követően a magyar királyi honvédség elfoglalta a Délvidék jelentős részét, valamint a Muraközt. Szó esett az 1941. június 26-ai kassai bombázásról is, amely végérvényesen eldöntötte, hogy Magyarország belép a háborúba.
 
A konferencián dr. Szabó József János hadtörténész az ezeréves határ megtartására irányuló harcokat elemezte, az Erdélyből érkező Benkő József hadtörténész interaktív előadása az Észak-Erdélyt és Székelyföldet visszacsatoló II. Bécsi Döntés utáni időszakot mutatta be. Dr. Bíró Andor hadtörténész a keleti hadszíntér katonasírjairól adott elő, dr. Ravasz István pedig a tordai csata jelentőségét méltatta. Ezt a csatát Hollósy-Kuthy László vezényelte le, az ő keleti fronton betöltött szerepéről, a Tordai csatát követő védekező harcokról, s a Székesfehérváron meghalt altábornagy későbbi életéről Bödő István levéltárigazgató beszélt.
 
„A nyitókonferenciával együtt összesen hat rendezvényt tervezünk, a cél az volt, hogy az adott történelmi esemény színhelyének közelében és pontos évfordulóján, vagy ahhoz nagyon közel legyenek a konferenciák – foglalta össze a sorozat tematikáját kérdésünkre Bödő István, a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltárának igazgatója. A következő rendezvénynek Debrecen ad helyet, ahol az alföldi páncéloscsata lesz a középpontban, majd két fővárosi találkozón Budapest ostroma és a kitörés lesz a téma. 2025 márciusában pedig újra visszatér Fehérvárra a rendezvény, amikor a Tavaszi ébredés hadműveletet elemzik a történészek: ez a második világháború utolsó nagy német ellentámadása volt, ami gyökeresen kihatott Fejér vármegye történetére. A sort Szombathelyen a háború utolsó harcaival és a hadifogság témájával zárják. A konferenciákon számos nagynevű, a korban járatos előadó elemzi majd a történteket, és talán eddig ismeretlen, újszerű aspektusok is előkerülnek a hadművelettekel kapcsolatban.
 
 
 
Az eseményen készült képek letölthetők a Galériából.
 
Fotó: Bácskai Gergely
Szöveg: Házi Péter
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
   
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.