Székesfehérváron ülésezik az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesülete

2024.11.07. 14:56
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. november 7. (csütörtök) 
 
 
 
 
 
 
Székesfehérváron tartja éves rendes közgyűlését és 36. szimpóziumát az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesülete. A tanácskozás célja az aktuális helyzetjelentés, a jövőbeni feladatok megtárgyalása, valamint a jógyakorlatok bemutatása, átadása a csatlakozott városok körében. Székesfehérvár sokaknak jelent példát, tapasztalatot és tanulnivalót – hangzott el a konferencia nyitó sajtótájékoztatóján.


A WHO (Egészségügyi Világszervezet) Európai Regionális Irodája 1987-ben indította el az Egészséges Városok Hálózatát, amely mára világméretűvé nőtte ki magát. Az európai régióban mintegy 1.400 város vesz részt a munkában, melynek célja, hogy az egészségügyön kívüli szektorokat, az önkormányzatokat és a közösségeket bevonják az egészségfejlesztésbe.

1992-ben Székesfehérváron, 11 taggal megalakult az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége. 2014-ben vált lehetővé a határon túli, magyarlakta területek bekapcsolódása, így az elkötelezettség kinyilvánítására a szervezet nevét Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesületére módosították. A szervezetnek jelenleg 25 tagvárosa van, melyből 9 az anyagországon kívül található. Székesfehérváron legutóbb 2013-ban ülésezett az Egyesület, amely idén visszatért a királyi városba – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester, az Egyesület 2024. évi társadalmi elnöke arról beszélt, hogy a város 1988 óta tagja a Szövetségnek, 2010 óta pedig kifejezetten aktív a szerepvállalása. A szervezet működése többek között azért fontos, mert nem csak az egészségügyről beszél, hanem komplexen kezeli magát az egészséget, beleértve magát az ellátórendszert, az alap- és egyéb ellátási formákat, a prevenciót, az egészségmegőrzést, a szűrőprogramokat, a sportot, az aktivitást és az egészséges környezetet. A program által a városok bemutathatják, megismerhetik és átvehetik a jógyakorlatokat egymástól a Kárpát-medencében és távoli kitekintésben Európából is, ami csak építeni tudja a tagtelepüléseket.

Bús Ottó, az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesülete Felügyelő Bizottságának elnöke Szabadkáról érkezett a székesfehérvári ülésre. Mint mondta, a helyi tevékenységüket négy vajdasági városban végzik. A mostani közgyűlés egyik témája a testület 2025-ös évi társadalmi elnökének a megválasztása. Arra kérte a tisztséget jelenleg betöltő dr. Cser-Palkovics Andrást, hogy adja át a posztot a Magyar Örökség-díjas Dudás Károlynak, Szabadka Díszpolgárának. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a következő évi szimpóziumot a Vajdaságban tarthatják.

Székesfehérvár régóta és sokak számára jelent olyan jó példát és tapasztalatot, melyet érdemes átvenni – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón De Blasio Antonio, az Egyesület elnöke. Hozzátette, hogy az egészség társadalmi ügy és nem az egészségügy kizárólagos feladata. Az emberek egészsége 10-15 százalékban függ az egészségügy működésének minőségétől, az összes többit az életmód, a genetika, a környezet teszi ki. Az Egészséges Városok Program azzal a céllal jött létre, hogy az önkormányzatok vállalják fel és a döntéseikben és kezeljék mindig prioritásként az egészség megőrzését.

Az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesületének kétnapos programja csütörtökön délután a szervezet éves rendes közgyűlésével kezdődött a Városháza Dísztermében. Pénteken a Hotel Mercure Magyar Királyban rendezik a szervezet 36. szimpóziumát „A társadalmi környezet fejlesztése az egészség érdekében” címmel.

 

 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.


 

 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika 


 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.