Az MMA Népművészeti Tagozatának rangos elismerésével díjazták a Fehérvári Kézművesek Egyesületét

2024.11.09. 13:07
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. NOVEMBER 9. (SZOMBAT) 
 
 
 
 
 
A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának elismerő oklevelét vehette át a Fehérvári Kézművesek Egyesülete. A díjat a Kézműves értékeink című, nagyszabású kiállítás szombati megnyitóján adta át Landgráf Katalin textílművész.
 
 
A Szent István Művelődési Ház Szent István termében tartott ünnepséget a Zentai Úti Általános Iskola énekkarának műsora nyitotta meg, majd Szenczi Jánosné, a Fehérvári Kézművesek Egyesületének elnöke köszöntötte a tagokat, a megjelent vendégeket.
 
Az egyesület történetét röviden felvázolva elmondta, az 1998-ban 15 fővel megalakult szervezet ma már 130 tagot számlál, és örvendetes, hogy idén több fiatal alkotó is kérte tagságát. 2010-ben kapták meg Székesfehérvár Önkormányzatától a Rác utca 27. alatti épületet, amelynek mai, kiváló állapota a lelkes tagok munkáját dicséri. Ez is mutatja, milyen erős közösséget alkotnak azok, akiknek lelkében szilárdan áll a kézművesség szeretete, a kézművesség iránti hűség, elkötelezettség és a kézműves tudás átadásának, átörökítésének szándéka. Nem véletlen, hogy a Kézművesek Háza 2018-ban a városi, majd 2019-ben a vármegyei értéktárba is bekerült. Az Egyesülethez fűződik többek között az immár két évtized óta megrendezett, nagysikerű Tűzzel-Vassal Fesztivál, a 22 éves múltra visszatekintő Betlehemi Szép Csillag Pályázat, vagy az egy évtizedes Tojásfestő Maraton. A civil szervezet 2016-ban a Népművészeti Egyesületek Szövetségétől átvehette az Év műhelye díjat, fennállásuk 25. évfordulóján Székesfehérvár polgármesterétől elismerő oklevelet, a Népművészeti Egyesületek Szövetségétől dicsérő oklevelet kaptak. Idén pedig “Pro Cultura Albae Regiae” díjjal ismerte el hagyományőrző munkájukat Székesfehérvár Önkormányzata.
 
Az ünneplőket Horváth Miklós Csaba, Székesfehérvár alpolgármestere köszöntötte, aki tolmácsolta dr. Cser-Palkovics András köszönetét a negyedszázad óta végzett munkáért. „Megtanulni, megtartani, továbbadni. Kívánom, hogy e hármas jelszó jegyében vigyék tovább kiemelkedő értékőrző és -teremtő munkájukat!” – fogalmazott az alpolgármester.
 
A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának elismerő oklevelét Landgráf Katalin textilművész nyújtotta át, aki maga is tagja a patinás székesfehérvári egyesületnek. „A népművészet azóta van és hat, amióta ember él a földön. Amint kialakult ön- és világképe, rájött saját értékére, már meg akarta magát mutatni és környezetével együtt megörökíteni. Ez a teremtő akarat az idők menetében magával sodort atavisztikus tudatformákat, járulékos képzeteket, távoli korok szellemi hordalékát. A folklorisztikus emlékezet ebből sok mindent megőrzött, a közösségi tudat sok mindent tárolt és különös ismerethalmazként napjainkig átmentett, bizonyítva a népi kultúra és a népművészet informatív, dokumentatív képességét.” – idézte a textilművész a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozat vezetőjének, Kékedi Lászlónak a szavait.
 
Az ünnepséget követően a résztvevők megnézték a Kézműves értékeink című kiállítást, amelyen az Egyesület tagságába tartozó mesterek mutatkoznak be a kézművesség legkülönfélébb területeiről. Az ötvenöt fő 185 alkotásának helyet adó kiállítás 2024. december 24-ig az intézmény nyitvatartási idejében látogatható, a belépés díjtalan.
 
 
 
Az ünnepségen készült fotók letölthetők a Galériából.
 
 
 
– Vége –
 
Fotó: Simon Erika
Szöveg: Házi Péter
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.