Vidám kalandok a Móra Könyvkiadó és a Hétvezér Általános Iskola 31. irodalmi versenyén

2024.11.21. 16:45
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. november 21. (csütörtök)
 
 
 
 
 
„Ragyafestés”, kétballábas futás, „kutyagumiszedés” és legfőképpen sok nevetés várt a Móra Ferenc Könyvkiadó és a Hétvezér Általános Iskola által szerevezett irodalmi vetélkedő diákjaira, akik a vármegye minden részéből érkeztek a csütörtöki versenyre. A gyerekek Réz András filmesztétával, a Lukrécia papucsai című gyermekregény írójával is megismerkedhettek.
 
 
 
Az immár 31. alkalommal megrendezett Móra-Hétvezér irodalmi vetélkedőre 32 csapat, azaz 96 negyedikes tanuló érkezett a vármegye minden részéből. A Hétvezér Általános Iskolában csupa széles mosolyú gyermek várta csütörtök kora délután, hogy elkezdődjenek végre a kalandok. A versenyre jelentkező tanulók már hónapokkal korábban megkapták Réz András vicces-vidám könyvét, amelyre a verseny feladatai épültek, a tanárok pedig minden héten egy-egy foglalkozáson segítettek a felkészülésben.
 
„Nem csak a lexikális tudásra vagyunk kíváncsiak, mint a verseny kezdetekor, három évtizeddel ezelőtt, sokkal inkább élményt szeretnénk adni a kisdiákoknak. A szereplők bőrébe bújva átélhetik a különleges kalandokat, kihívásokat kell teljesíteniük, például eszperente nyelven kell megszólalniuk, sőt, magával a könyv írójával is találkozhatnak egy-egy állomáson.” – vázolta a vidám vetélkedő részleteit Dömötör-Horváth Veronika, az idei verseny szervezője, a Hétvezér Iskola tanítója.
 
A résztvevőket Benczéné Varga Tímea, az iskola igazgatóhelyettese köszöntötte, aztán a diákok azonnal szétszéledtek az iskola minden szegletébe, hiszen nyolc helyszínen kellett megmutatniuk, hogy a könyv minden részletét ismerik. A tornateremben ügyességi feladatok várták a csapatokat: amiként a regényben is szerepel, meg kellett tisztítaniuk a várost a „színes kutyagumiktól”, Sárit nénit – a könyv egyik szereplőjét – pedig át kellett cipelniük az utca túloldalára. Sőt, Plutónium gonosz kétballábas tréfája miatt az eldobált cipők között is meg kellett találniuk – mégpedig vakon – az egymáshoz illő lábbeliket. Egy másik állomáson pedig „ragyát” festhettek egymás arcára, és azért is pont járt, ha valaki az illatminták alapján felismerte a „Gonosz szagát”.
 
„Ez egy könyv! Eleje van, közepe, sőt még vége is, ami manapság már nem olyan magától értetődő. Sőt, még a filmek esetében sem: ma, a Reels, vagy a Tik-tok videók korában már eltűntek az igazi történetek, s mindössze egyetlen poén maradt helyettük. Ebben a világban, amikor tíz másodperc után már senki nem figyel semmire, abszolút nagy dolog, hogy ezek a gyerekek nekiveselkedtek egy egész könyv elolvasásának! A csapatok neve márpedig azt mutatja, hogy nem csak nekiálltak, hanem a végére is jutottak!” – mondta kérdésünkre Réz András, a könyv szerzője. Hozzátette, a könyv több csínytevése éppen az online világ problémáit veti fel. Merthogy mit csinálnak a felnőttek, ha adódik egy probléma? Felrohannak a világhálóra megoldást keresni, majd, miután a probléma nem oldódik meg, elkezdenek valakit hibáztatni. Mert hát hogyan lehetne egy problémát máshogy megoldani, mint megtalálni a „bűnöst”? Az ismert esztéta a tanárok fontosságáról is beszélt: egyre több olyan ajánlat van, hogy egy bizonyos összegért valamit megtanítanak nekünk online. Ám a tanár nem csak a tudás átadásáért van, hanem például éveken át törődik a gyermekkel, „no meg ilyen fura félszavakból felépít egyfajta tartást, azt, hogy milyenek lesznek majd az erkölcseink, a kitartásunk felnőttként.”
 
 
A versenyen készült képek letölthetők a Galériából.
 
 
 
 
Fotó: Simon Erika
Szöveg: Házi Péter
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.