Hogyan tervezik a jövőjüket a fehérvári diákok? – a Prosperis Alba kutatását ismertették

2024.11.28. 18:22
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. november 28. (csütörtök) 
 
 
 
 
 
Kerekasztal-beszélgetésen mutatta be a székesfehérvári középiskolások továbbtanulási szándékait feltérképező kutatásának eredményeit a Prosperis Alba Kutatóközpont. A kutatásból kiderült, hogy az érdeklődésüknek megfelelő egyetemi szak, illetve a kollégiumi elhelyezés lehetősége nagyban segítheti a fiatalok helyben maradását. Szintén nagy igényük lenne a városi kikapcsolódási lehetőségek bővítésére is.
 
 
Székesfehérvári középiskolák utolsó előtti és utolsó évfolyamait kérdezte a 2023 májusa és novembere közötti időszakban a Prosperis Alba Kutatóközpont kérdőíves felméréssel és fókuszcsoportos interjúkkal a továbbtanulásról és a jövőbeli terveikről.
 
Csanády László, a Prosperis Alba Kutatóközpont ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a kutatóközpont a székesfehérvári középiskolákban tanuló 11-12. évfolyamokat kérdezte meg, és ebből próbáltak meg konzekvenciákat levonni, hogy mi foglalkoztatja őket, milyen terveik vannak a jövőre nézve? A kutatás egyik legfontosabb megállapításaként kiemelte, hogy a megkérdezettek 54%-a akar biztosan továbbtanulni felsőoktatási intézményben, és 25% mondta azt, hogy nagy valószínűséggel továbbtanul, így összességében a diákok több mint kétharmada tervezi a diploma megszerzését. 74%-uk egyetemen tanulna tovább, 16% még nem tudja, milyen jellegű intézményben. Legtöbben – a válaszadók közel fele – orvosi, gazdasági, vagy műszaki szakokon tanulnak tovább, a megkérdezettek közel tizede még bizonytalan.
 
Krekuska Tímea szociológus, a kutatás vezetője a megkérdezett diákok motivációjával kapcsolatban számos érdekességre hívta fel a figyelmet. Az nem volt váratlan, hogy az elsődleges motiváció a fiataloknál a jól fizető álláshoz való hozzájutás, ezt pedig az egyéni fejlődés és a tudás bővítése követi, az viszont a kutatónak is meglepetést okozott, hogy a társas kapcsolatokra vonatkozó motivációs tényezők milyen gyengék ennél a korosztálynál. Gyakorlatilag nem számított a megkérdezetteknél, hogy a barátaikkal együtt tanuljanak majd tovább. Szintén kiderült, hogy a pályaválasztási rendezvényeknek, vagy az online szerzett információknak sincs jelentős hatása náluk.
 
Amikor a jövőbeli terveikről kérdezték a diákokat, kiderült, hogy a legnépszerűbb célpont a főváros, mintegy 35%-uk szeretne Budapesten továbbtanulni. Más magyarországi városban ötödük, külföldön 12%-uk szeretne tanulni és 8% tanulna tovább Székesfehérváron. A kutató hozzátette, hogy a Fehérváron maradók aránya bizonyára több lesz ennél, nagy a bizonytalanok aránya, így ez a helyben maradók arányán változtathat. Az Óbudai Egyetemet ismerik a legtöbben (46%), a Kodolányi János Egyetem képzéseiről 39% hallott. A megkérdezett diákok a konkrét szakokról sem igazán rendelkeznek pontos ismeretekkel, ez a fehérvári továbbtanulást is befolyásolhatja.
 
"Ha lenne az érdeklődésednek megfelelő szak, tanulnál-e Székesfehérváron?" – tették fel a kérdést a diákoknak, amire 39%-uk válaszolt igennel. Azonban az önállósodás, a szülőktől való elszakadás vágya is nagyon jelentős, szintén ugyanennyien válaszolták, hogy ebben az esetben is más városban folytatnák tanulmányaikat. Vizsgálták a helyben maradást motiváló tényezőket is: amennyiben székesfehérvári lakosként is lenne lehetőség a városi felsőoktatási intézmények kollégiumaiba beköltözni, abban az esetben a megkérdezettek 26%-a székesfehérvári felsőoktatási intézményt választana. Kollégiumi elhelyezés lehetősége esetén legnagyobb arányban azok maradnának (31%), akik más hazai városban terveznek továbbtanulni, de a budapesti tanulmányokat tervezők (28%) és a külföldi tervekkel rendelkezők 17%-a is maradna.
 
A megkérdezett diákok 34%-a szeretne valamikor külföldön tanulni, és 70%-uk mondta azt, hogy dolgozna külföldön. 50% úgy véli, hogy a jövőben külföldön él majd. 31% rendelkezik már nyelvvizsgával, jellemzően B2 szintűvel. A legnépszerűbb nyelv az angol, ezt a német követi.
 
A fókuszcsoportos interjúkból a székesfehérvári élettel kapcsolatban előkerül az a vélekedés, hogy a város „kihalt”, „nem nyüzsis” és nincs élet. A mindennapi élettel és szabadidő-eltöltéssel kapcsolatos főbb megállapítások közé tartozik, hogy a tömegközlekedés még "fiatalbaráttabbá" tétele és a városi kikapcsolódási lehetőségek bővítése fontos lenne számukra, örülnének egy fiataloknak szóló közösségi térnek.
 
A kutatás ismertetését követően kerekasztal-beszélgetés zajlott az elhangzottakról, többek között felmerült a hogyan tovább kérdése, és szó volt arról is, hogy milyen további adatokra, információkra lenne szüksége a fiatalokkal kapcsolatban álló intézményeknek? A beszélgetésen részt vett Székesfehérvár Megyei Jogú Város képviseletében Mészáros Attila alpolgármester, Mohay Gergely, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkárságának főosztályvezetője, Horváth Lajos Zoltán, a Székesfehérvári Szakképzési Centrum főigazgatója, Dr. Vizi László Tamásné, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium főigazgatója, Csöngei Gabriella, a Kodolányi János Gimnázium főigazgatója, Rózsás Ildikó, a Kodolányi Egyetem Hallgatói Központjának vezetője és Veres Richárd, a Prosperis Alba munkatársa is.
 
Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
 
Szöveg: Gáspár Péter
Fotó: Simon Erika
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.