Csitáry-szobor avatás a Rózsaligetben

2013.07.26. 20:07
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2013. július 26. (péntek)
A város Nagy Benedek alkotásával állít emléket Székesfehérvár egykori polgármesterének. Galéria
 
 
 
 
Ünnepélyes keretek között avatták fel Csitáry G. Emil szobrát a Rózsaligetben. A város Nagy Benedek alkotásával állít emléket Székesfehérvár egykori polgármesterének a Csitáry-kút mellett. Az ünnepségen köszöntőt mondott dr. Cser-Palkovics András polgármester. Csitáry G. Emil tevékenységét dr. Csurgai Horváth József, a 2013-as Emlékbizottság elnöke idézte fel.

A 2013-as Szent István Emlékév törekevései között szerepel, hogy külön programot szenteljenek azoknak a meghatározó személyiségnek, akik maradandót, kimagaslót alkottak Székesfehérváron. Csitáry G. Emil 1931 és 1941 között töltötte be a polgármesteri posztot, irányítása alatt számos, gazdasági, kulturális fejlesztés, és a városképet ma is meghatározó építészeti beruházás valósult meg.

Az Emlékéves kezdeményezés eredményeként jelent meg Csitáry G. Emil naplója, és szerveztek ünnepi programsorozatot tiszteletére az év elején. Péntektől új köztéri alkotás idézi fel Székesfehérvár egykori polgármesterének emlékét. A Nagy Benedek szobrászművész által készített mellszobrot Csitáry G. Emil július 29-i születésnapjának évfordulójához kapcsolódóan avatták fel.

„A város kenyeret adott nekem, és így joggal elvárhatja, hogy mikor bajban van és szüksége van egy becsületes emberre és jó tisztviselőre, félreteszem a tiszteletre méltó szempontjaimat és feláldozom nyugalmamat.”Csitáry G. Emil gondolataival kezdte köszöntőjét a Rózsaligetben rendezett ünnepségen dr. Cser-Palkovics András polgármester. Hozzátette: "Az egykori polgármester üzenete a felelősségről szól. Csitáry G. Emil egy olyan csapat élén végezte tevékenységét, amely arra törekedett, hogy tegyen ezért a városért. Azért, hogy Fehérvár ne csak felébredjen vidéki kisvárosi álmából, hanem a fejlesztések révén látható és maradandó eredmények szülessenek. Székesfehérvár városszerkezetében és épített környezetében ekkor kapta meg ma is látható városképét."

Székesfehérvár polgármestere ünnepi köszöntője után egy bejelentést tett:„Az elődök példamutató cselekedeteit követve a 2013-as Szent István Emlékévben számos városfejlesztési program zajlik. A maradandó értékek teremtése mellett egy üzenetet is szeretnénk küldeni a jövőnek! Az augusztusi ünnepségek során a Városháza díszudvarán elhelyezünk egy időkapszulát, amelyben a város üzenete áll, és amelyet Székesfehérvár 2038-as lakóinak szánunk. A jövő héttől lehetőséget adunk arra, hogy a jövendő földijeinkhez szóló üzenetet minden fehérvári aláírhassa!” – hívta fel a figyelmet dr. Cser-Palkovics András.

Csitáry Gramanetz Emil kétségtelenül a legjelentősebb polgármestere volt Székesfehérvárnak a két világháború közötti időszakban.  1892-ben született a városban, meghatározó közéleti személyiség lett, hiszen jegyzőként, 1931-41 között polgármesterként tevékenykedett, illetve az utolsó két évben és azt követő két esztendőben a főispáni tisztséget is betöltötte. 1932-ben született meg a döntés a ’38-as Szent István jubileumi esztendő megünnepléséről, ezt követően tervszerű városfejlesztés kezdődött, melynek során a mai városképet alapjaiban meghatározó beruházások valósultak meg. – mondta dr. Csurgai Horváth József. A 2013-as Emlékbizottság elnöke kiemelte: „Régi adósságát törleszti a város, amikor egyik nagy polgármesteréről méltóképpen megemlékezik. Csitáry szerepe Székesfehérvár modernizációjában és urbanizációjában meghatározó. Számunkra, fehérváriaknak fontos, hogy meg tudjuk mutatni, büszkék vagyunk azokra az emberekre, akik városunk felemelkedéséért sokat tettek.” 

Csitáry Emil polgármesterségéhez köthető például a Városháza átépítése, az Árpád-fürdő városi tulajdonba vétele, illetve a városi strandfürdő, az Országzászló tér, a Bartók Béla tér, a Hősök tere és a Vörösmarty tér kialakítása. Új városképet eredményező parkosítások zajlottak, felavattak számos köztéri alkotást, például a Szent István szobrot, a 10-es huszárok lovasszobrát, Varkocs György és  Wathay Ferenc szobrát, valamint 1933-ban felszentelték a Prohászka Ottokár emléktemplomot. Számos iskola épült ez idő tájt, ide sorolhatjuk a Széna Téri Általános Iskolát, régi nevén Szent István Központi Elemi Iskolát. Csitáry Emil kiemelkedő szerepet játszott a ’38-as Szent István-emlékév megszervezésében, és az országgyűlés Székesfehérvárra hozatalában.

A várost 10 éven át, 1931-től 1941-ig vezető polgármesternek emléket állító alkotást Nagy Benedek szobrászművész készítette. A 80 centiméter magas, bronzból készült mellszobor a Csitáry-kút mellett, a Rózsaligetben látható.

A helyszínen készült fotók letölthetőek a Galériából.

                                                         

                                                                                   -Vége-

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.