Az idősödés legyen lehetőség, ne korlát! – ajánlások az 55+-os korosztálynak Székesfehérváron

2025.02.04. 13:45
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2025. február 4. (kedd) 
 
 
 
 
 
 
Konferencián mutatták be azt a szakpolitikai ajánlást, amelyet az elöregedő társadalom kihívásainak kezelése és az 55+-os korosztály minél aktívabbé tétele céljából alkottak meg Székesfehérváron, a WellOSyst program keretében. Elhangzott, hogy Fehérvár az első olyan város Magyarországon, ahol megmérték az aktív idősödési indexet. Az úgynevezett 34,15-ös AAI-mutató arról árulkodik, hogy a város sokat tesz az idősekért, ám bőven van még mit cselekedni az idősödő polgárok jóllétéért és a bennük rejlő lehetőségek kiaknázásáért.


A gyorsan fejlődő digitalizáció, a globalizáció és az elöregedő társadalmak új kihívások elé állítják a nyugdíj előtt álló, illetve a már nyugdíjas embereket a munka és a társadalom világában. A problémák feltárása és kezelése céljából indította el a Civil Centrum Közhasznú Alapítvány néhány éve a WellOSyst programot az idősek jóllétéért. A cél, hogy az egyének, a civil szervezetek, a munkáltatók, az Önkormányzat és az intézmények közös összefogásával elősegítsék az aktív idősödést, és más szemléleteket, új irányokat fogalmazzanak meg az 55+-osok számára. Ebben a korosztályban rengeteg tapasztalat és tudás rejlik, amit érdemes kihasználni, éppen ezért fontos, hogy tegyük félre a korosodással kapcsolatos sztereotípiákat! Az idősödés legyen lehetőség, ne pedig korlát!

A WellOSyst program kedden egy szakmai konferenciával folytatódott. Bemutatták azt a frissen elkészült szakpolitikai ajánlást, úgynevezett SilverLab-tervet, amiben megfogalmazták az ezüstgeneráció jóllétéért tervezett fejlesztéseket. Farnady Judit projektvezető elmondta, az elmúlt egy évben az egészségügyi, a kulturális és a szociális területen végeztek felméréseket 27 intézményvezető, közreműködő bevonásával. Felmérték többek között, hogyan lehet átalakítani a nyugdíjasklubok rendszerét, az idősek látogatását és segítését az 55+-os generáció megváltozott igényeihez, szokásaihoz igazodva. Szeretnének létrehozni Székesfehérváron egy egyedülálló innovációs központot, ahol az idősödőknek szóló közszolgáltatások fejlesztésére fókuszálnának az Önkormányzat, a civil szervezetek, az egyetemek és az érintettek bevonásával. Közösen kitalálnák, hogyan kellene egy városnak reagálnia innovatív módon a különböző igényekre, legyen szó például programszervezésről, önkéntességről, tömegközlekesésről.

A konferencia résztvevőit Mészáros Attila alpolgármester köszöntötte az Önkormányzat nevében. Mint fogalmazott, a város sok tekintetben gondoskodik a 65 év feletti korosztályról, azonban gondolni kell a nyugdíj előtt állókra is, akik még igen aktívak, szeretnek társaságba, programokra járni, sportolni, szórakozni. Számukra is vonzóvá kell tenni Fehérvárt, ahol nyugodtan tudnak felkészülni az aktív nyugdíjas éveikre. Az 55+-osok nagyon fontosak a városi cégeknél, intézményeknél, hiszen sok tapasztalt, aktív szakember éppen ebben a korban van. Fontos azonban, hogy tisztában legyünk az ő igényeikkel és azokkal a helyzetekkel, problémákkal, melyek őket foglalkoztatják.

A konferencián elhangzott, Székesfehérvár az első település Magyarországon, ahol megmérték az aktív idősödési indexet, az úgynevezett AAI értéket, melyet az ENSZ 2012-ben hozott létre. Világszerte, így Fehérváron is négy fő szempontot vizsgáltak: foglalkoztatottság, társadalmi részvétel, az önálló, egészséges és biztonságos életvitel feltételei és képessége, valamint az aktív idősödést támogató környezet és az egyéni képességek megléte. Ennek alapján Székesfehérvár nagyon jó eredményt, 34,15-os indexet ért el, megközelítve többek között Madridot. Az összetett jólléti mutató szerint Fehérvár valóban sokat tesz az idősekért, ám a sztereotípiák átalakítására és széles körű szemléletváltásra van szükség az „ezüstgenerációban” rejlő lehetőségek kiaknázására.

A konferencián előadást tartott dr. Nyáry Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója, valamint Farnady Judit, dr. Rosta Miklós, Wéber László György és Katona Márton is.


 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Varju Zoltán Mihály 


 

 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 Február
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
  
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.