Megemlékezés a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján

2025.02.25. 13:22
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2025. február 25. (kedd)
 
 
 
 
 
 

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján közös megemlékezést tartott Székesfehérvár Önkormányzata és a Fejér Vármegye Önkormányzat. Az ’56-osok terén megrendezett eseményen a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium ünnepi műsorát követően dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere mondott beszédet. A megemlékezés koszorúzással zárult.

 

Magyarországon milliók élték meg és szenvedték el a kommunizmus elnyomását. Az egypártrendszerre épülő, a társadalmi egyenlőtlenségeket erőszakosan felszámoló, totális diktatúra ideje alatt százezreket hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba, tartottak megfigyelés alatt, börtönöztek be, illetve telepítettek ki. Az Országgyűlés 2000 júniusában elfogadott határozata értelmében minden év február 25-én tartják a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját. 1947-ben ezen a napon a megszálló hatóságok jogtalanul letartóztatták és a Szovjetunióba vitték a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Kovács Béla nyolc évet töltött börtönben, fogva tartása az önkényuralom jelképévé vált.

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján Székesfehérváron a hagyomány szerint ünnepi műsorral és koszorúzással tisztelegtek az áldozatok emléke előtt az ’56-osok terén. A Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium zenés-irodalmi műsorában a diákok a kor költőitől idéztek és tényszerűen számoltak be a diktatúra rémtetteiről. A méltóságteljes előadást követően dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott beszédet. Kiemelte, hogy a mindenkori emlékezőknek kötelezettségük van az áldozatokkal és a bűnösökkel szemben is, ugyanúgy, mint ahogy kötelességük van a jövő generációi felé. A kommunizmus fekete könyve – becslések és levéltári kutatások alapján – körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Székesfehérvár polgármestere szólt a bűnösök adósságáról, akik a rendszerváltást követően sem kértek bocsánatot az áldozatoktól. A bűnösöket tetteikért nem számoltatták el – hangsúlyozta. „Áldozatokra emlékezni, bűnösöket megnevezni morális kötelességünk, és mindent megtenni annak érdekében, hogy soha többet ne szenvedjenek emberek ilyen gyilkos ideológiák miatt. A fiataloknak tudniuk kell, hogy ez nem néhány oldal a történelemkönyvben, hanem e mögött emberi sorsok, tragédiák vannak, és ez az ideológia még mindig ott van – pedig nincs helye – a világban.” A szónok felidézte a fehérvári 1956-os eseményeket, ahol fiatalok vesztették életüket és szenvedtek a megtorlástól több éven át.

Ezt követően dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, dr. Cser-Palkovics András polgármester, Buday Attila, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója és Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal hivatalvezetője közösen helyezték el az emlékezés virágait az ’56-osok terén. Koszorúval és egy-egy szál virággal tisztelegtek a kommunizmus áldozatainak emléke előtt Földi Judit országgyűlési képviselő, az önkormányzatok képviselői, az ’56-os szervezetek, a pártok, a történelmi egyházak, a fegyveres és rendvédelmi szervek, valamint a civil szervezetek képviselői. 

A megemlékezésen készült fotók letölthetőek a Galériából.

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.