Komoly összefogásnak köszönhető a kincsesbányai régészeti szenzáció. A Szent István Király Múzeum, a Közösségi Régészeti Program önkéntesei, a Vaskapu Vár Baráti Kör tagjai, valamint Kincsesbánya közössége végeztek terepi kutatást a település külterületén, egy elfeledett, késő Árpád-kori magánvárban, a Vaskapu-hegy oldalán. Mindenki nagy meglepetésére egy eddig bolygatatlan kincslelet került elő: a terepen 120 darab, apró ezüstérmét találtak, melyek egy agyagedény körül voltak szétszóródva, majd kiderült, hogy az edény további sok-sok érmét rejt. A kincslelet összesen 779 érméből és egyéb értékes tárgyakból áll; találtak buzogányfejet, nyílhegyet, sarkantyút, ezüst pecsétgyűrűt és vasszögeket is. Az agyagedényről kiderült, hogy törött volt, majd kijavították, ezzel tulajdonképpen „újrahasznosították” a korabeli tulajdonosai. Az érmék összértéke a korabeli viszonyok szerint 14-15 szarvasmarha ára volt, ami ma egy luxusautónak felel meg.
A páratlan leleteket az elmúlt hónapokban restaurálták és alkalmassá tették a bemutatásra. A kincseket „A hónap műtárgya” című, újjáéledő múzeumi programsorozat keretében mutatják be. A kiállítás március 12-én, szerdán 13.30 órakor nyílik a Rendház aulájában és egy hónapig ingyenesen látogatható.
A kincs előkerülése jól példázza, hogy ha egy közösség elkezd a saját múltjával foglalkozni és akár tudományos kutatásokra is ösztönzi a területileg illetékes intézményt, akkor nagyon szép, jó és szó szerint kézzelfogható eredmények születhetnek – fogalmazott Kovács Loránd Olivér, a Múzeum szakmai igazgatója. Hozzátette, az összefogásban kulcsszerepe volt Gaál Tamásnak, a fehérvári Közösségi Régészeti Program résztvevőjének, aki megtalálta a kincset. A leleten már elvégezték a numizmatikai meghatározást: a kincsek jelentős része az első tatárjáráshoz kötődik. Ebben az időszakban a nemesek jogot kaptak arra, hogy erődítéseket, pici várakat hozzanak létre lehetőleg maradandó anyagokból, főként kőből. Ennek következtében a helyi tartományurak megerősödtek, „kiskirályok” lettek. Vészhelyzet, támadás esetén előfordult, hogy az elrejtett kincseikért már nem tudtak visszamenni, ez történhetett a kincsesbányai lelettel is.
Lehrner Zsolt alpolgármester felelevenítette, hogy Székesfehérvár a kora Árpád-korban királyi koronázóhely és főváros, erőcentrum volt, melyet magánvárak vettek körül a Bakonyban, a Vértesben. A Szent István Király Múzeum feladata a gyűjteményalakításon kívül, hogy ezeket a helyeket feltárja. A kincsesbányai lelet egy nagyon szép összefogásnak köszönhetően került elő. Az alpolgármester üdvözölte „A hónap műtárgya” sorozat újraindítását is.
Ilku Máté, a Vaskapu Vár Baráti Kör elnöke elmesélte, hogy tavaly nyár derekán látogatott ki először a helyszínre, melyet teljesen benőtt a bozót. Fontosnak tartotta, hogy felszámolják a méltatlan körülményeket, hiszen egy történelmi érték sorsa forgott kockán. Megkereste a múzeumi munkatársakat, majd Kincsesbánya polgármesterét, és indulásnak 39 fő önkéntest is toboroztak. A lelet végül a terület megtisztása után, a második fémkeresős kutatásnál került elő. Ilku Máté köszönetet mondott a támogatók, a segítők összefogásáért.
Berek Veronika, a Múzeum régésze arról számolt be, hogy egy tavaly novemberi szombaton kezdték meg a kutatást: először egy ezüst pecsétgyűrűt találtak, majd utána leltek rá a fejjel lefelé álló agyagedényre. Bontás közben előkerültek az apró gyökerek által kitolt, első ezüstérmék, ekkor tudatosult a szakemberekben, hogy egy éremkincs-lelettel van dolguk. Később bebizonyosodott az is, hogy az érméket egy lenvászon szütyőbe rejtették, majd letakarták az agyagedénnyel, a szütyő maradványait ugyanis megtalálták az érmék között. Az érmék 99 százalékát bécsi fillérek teszik ki, melyek II. Ottokár uralkodásához köthetőek, de találhatóak a magyar királysághoz, V. Istvánhoz, IV. Bélához és IV. Lászlóhoz kapcsolódó darabok is. Az érmék érdekes alakokat, például sárkányt, oroszlánt, párducot, unikornist, kutyákat ábrázolnak. A lelőhely felszínén találtak emberi maradványokat is, melyek vélhetően a támadás során elhunyt egyénekhez köthetőek. A vár sorsának, pusztulásának megismerését a további régészeti feltásárok teszik lehetővé, melyekre remélhetőleg még idén sor kerül.
Murányi Mariann, Kincsesbánya polgármestere az ásatás nyomán született összefogást és közösséget méltatta. Köszönetét fejezte ki a Múzeum, a régészek és az önkéntesek munkájáért, majd kiemelte: nagyon szoros személyes kötődése van a Vaskapu-hegyhez, hiszen annak közelében nőtt fel, így számára különösen fontos minden, ami ott történik. Hangsúlyozta, hogy a projektet a jövőben is támogatják minden lehetséges eszközzel.
A lelethez rögtön egy rendezvény is kapcsolódik: június 14-én rendezik meg az első Várnapot hagyományőrzőkkel, történelmi kézművesekkel, régészeti előadásokkal, később pedig tudományos programokat, konferenciákat is terveznek Kincsesbányán.
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Látrányi Viktória, Szent István Király Múzeum
