Megnyílt és egy hónapig látogatható a páratlan kincsesbányai leletegyüttes a Múzeumban

2025.03.12. 15:28
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2025. március 12. (szerda)
 
 
 
 
 
 
A nagyközönség is megismerheti a páratlan kincsesbányai leleteket. Szerdán megnyílt és a következő egy hónapban ingyenesen látható az ezüstérmék és egyéb, értékes tárgyak kiállítása a Szent István Király Múzeum Rendházának aulájában. A tárlat hétfő kivétel naponta 10.00 és 18.00 óra között várja a látogatókat.


A kiállítást „A hónap műtárgya” című, újrainduló múzeumi programsorozat első eseményeként nyitották meg nagy érdeklődés mellett. Mint ismert, a leleteket a Kincsesbánya külterületén található Vaskapu-hegy oldalában, egy elfeledett magánvárban találták meg tavaly év végén. A kutatásban részt vettek a Szent István Király Múzeum régészei, a Közösségi Régészeti Program önkéntesei, a helyi Vaskapu Vár Baráti Kör tagjai, valamint kincsesbányai civilek. Előkerült 779 darab apró ezüstérme, egy sérült agyagedény, mellyel a vászonszütyőbe rejtett kincseket lefedték, emellett találtak buzogányfejet, nyílhegyet, sarkantyút, ezüst pecsétgyűrűt, kovácsoltvas szögeket, kerámiatöredékeket, cipőcsatot, bicska-, kés- és övcsat-darabokat. Az érmék összértéke rendkívüli, áruk egykor 14-15 szarvasmarhának felelt meg, ami napjainkban egy luxusautót jelent.

A résztvevőket, kiemelten a Kincsesbányáról érkezett vendégeket elsőként dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a megnyitón. Mint mondta, a lelet megtalálása és a kiállítás egy igazán szép, közös munka eredménye, ami nagyon fontos nem csak anyagi, hanem szellemi, tudományos értelemben is. Köszönetét fejezte ki a civilek és a tudományos szakemberek összefogásáért, melyhez mindenki hozzátette a maga tudását, szorgalmát és elhivatottságát. A leletegyüttes rendkívüli értéket képvisel, a bemutatása pedig kulturális misszió.

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója is rendkívülinek nevezte az összefogást, melynek köszönhetően felfedezték a leletet. Mint mondta, a régészek nem úgy állnak neki minden egyes kutatásnak, hogy kincseket keressenek, hiszen soha nem lehet előre tudni, mit rejt a föld mélye. A kincsesbányai lelőhelyről tudták, hogy a kis várak közé tartozik, melyek eredetéről nem sok információval rendelkeznek, csupán sejtik, hogy védelmi, lakó funkciójuk volt. Érdemes megemlítenünk, hogy a vármegye egyetlen nagy, álló kővára Csókakőn található, ám több kisebbről is tudomásuk van a régészeknek. Mint mondta, a kincsesbányai vár tulajdonosa bizonyára menekülhetett, ezért rejtette a földbe a kincseket, azonban nem tudott visszamenni értük.

Berek Veronika, a terepi kutatásokat végző régész arról mesélt, hogy tavaly két alkalommal, januárban és novemberben végeztek terepi kutatásokat a helyszínen, ahol végül Gaál Tamás, a fehérvári Közösségi Régészeti Program résztvevője bukkant rá a kincsekre. Először az agyagedény és a gyökerek által kinyomott érmék kerültek elő, majd előkerült a többi érme is. A kincseket a restaurátorműhelybe szállították, ahol az érmék között talált szervesanyag-maradványok alapján kiderült, hogy a 779 darab érmét egy vászonszütyőbe rejtették, majd lefedték a törött agyagedénnyel. Az érmék legtöbbje II. Ottokár idejéből származik, ám vannak köztük V. Istvánhoz, IV. Bélához és IV. Lászlóhoz kapcsolódó darabok is.

Ilku Máté, a Vaskapu Vár Baráti Kör elnöke köszönetét fejezte ki az összefogás valamennyi résztvevőjének, kiemelten a Kör elnökének és Kincsesbánya Önkormányzatának. A leletet megtaláló Gaál Tamás pedig arról beszélt, milyen meglepő és felemelő érzés volt rábukkanni a kincsekre.

A kiállítás egy hónapon keresztül, keddtől vasárnapig 10.00 és 18.00 óra között látogatható a Múzeum Rendház épületének (Fő utca 6.) aulájában. Szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt!


 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika 
 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.