Emlékezés és ünnep: Székesfehérvár méltón tisztelgett a ’48-as hősök előtt

2025.03.15. 15:37
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2025. március 15. (szombat)
 
 
 
 
 
 
 
 

Rendhagyó módon, a változékony időjárás miatt néma koszorúzással tisztelegtek a ’48-as hősök emléke előtt a Fekete Sas Szálló falán elhelyezett emléktáblánál. Az ünnepi programok délután folytatódtak a Városház téren és a Zichy ligetben.

 

A változékony időjárás miatt néma koszorúzással helyezték el a ’48-as hősök előtt tisztelegve az emlékezés virágait a Fekete Sas Szálló falán lévő emléktábla előtt. Székesfehérvár és Fejér vármegye nevében a koszorút Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, államtitkár, dr. Molnár Krisztián, a vármegyei közgyűlés elnöke, dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Tanárki Gábor főispán közösen helyezte el. A megemlékezésen virággal és főhajtással tisztelegtek a Magyar Honvédség fehérvári ezredeinek és a városban állomásozó nemzetközi katonai szervezeteinek a képviselői, a rendvédelmi szervezetek vezetői, a történelmi egyházak, az oktatási és közintézmények, valamint a pártok és a civil szervezetek.

A tiszteletadást követően, a déli harangszó után az Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola ifjú táncosai idézték fel a 177 évvel ezelőtti toborzó hangulatát a Városház téri emelvényen és a nézők között. Ács Tamás színművész három irodalmi összeállítással készült. Először a március 15-i eseményeket elevenítette meg, idézve Petőfi Sándor naplójából, leveleiből, verseiből. Majd Petőfi Sándor életét, az Alföld szeretetét, a szerelemhez és a borhoz való viszonyát, társadalomkritikáját megjelenítő verseit szavalta. Az utolsó összeállításban az 1848/49-es forradalom és szabadságharc előzményeiről, a forradalmi eseményekről és a harcok bukását követő megtorlásokról szólt. A kor eseményeit Petőfi naplójegyzeteivel, Arany János és Vörösmarty Mihály verseivel hozta közelebb a hallgatósághoz, jól érzékeltetve a szabadság iránti vágyat, a márciusi ifjak lelkesedését és a harc leverését követő tragikus időszakot.

Az irodalmi összeállítások között a Városház téren a legkisebbek betérhettek a Betyár Tanyára. A népi játszótéren kosaras körhinta, huszár hétpróba és népi játékok, valamint forradalmi játszóház várták a gyerekeket. Színeiben „nemzeti nass” készült Madarász Ildikó kreatív gasztrofoglalkozásán, de volt, aki kipróbálta az ólomöntést és papírbajuszt is készített. A József-napi vásárban kézműves portékákat és ízes finomságokat kínáltak az árusok. 

A színpadi műsor folytatásaként a Vörösmarty Színház színművészei, Váradi Eszter Sára és Keller János operettműsora jókedvre hangolta és táncra perdítette a kitartó közönséget az igencsak hűvös időben. Vidám perceket tartogatott a Guliba Társulat is, „Huszárkodó" műsorunkban zenével, tánccal, huszárosan hangoltak kicsiket és nagyokat a nemzeti ünnepre. A programot a fehérvári fiatalok rövid műsora zárta: a Kossuth Lajos Általános Iskola harmadik osztályosa, Horváth Lili furulyázott és verset szavalt, majd a Jáky, a Kodolányi és a Németh László iskolák diákjai alkotta csapat az Egy szabad országért című dalra készült táncprodukciót mutatta be.

A Zichy ligetben az I. András Király Lovagrend korabeli honvéd tüzérségi bemutatót tartott, míg a Fehérvári Huszárok a lovastáborról, a viseletről és a hagyományőrzésről is meséltek az érdeklődőknek.

A koszorúzáson és az ünnepi helyszíneken készült fotók letölthetőek a Galériából.
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 Május
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:
img0

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.