Koronázási Ünnepi Játékok

2013.08.18. 15:53
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2013. augusztus 17-18. (szombat, vasárnap)
Színes, ünnepi kavalkád, több ezer látogató a Belvárosban 
 
 
 
Színes, ünnepi kavalkád fogadta a hétvégén is a Belvárosba érkezőket. Többezren voltak kíváncsiak a Koronázási Ünnepi Játékok programjaira. Zászlóforgatók, hagyományőrző-csapatok, óriásbábok, szertartásjáték, középkori vásári forgatag várta a látogatókat. Képes beszámolónkat az alábbiakban olvashatják.
 
 
Somogyi Győző kiállítása a Vörösmarty Színházban
Bár a Magyar Király Szálló előtti, zsúfolásig megtelt téren éppen a zászlóforgatók tartottak bemutatót, jó néhányan voltak kíváncsiak Somogyi Győző Kossuth-díjas magyar grafikus és festő alkotásaiból nyílt kiállításra a Vörösmarty Színházban. A kiváló művész a magyar történelmi viseleteket, a népi építészetet kutatja és rajzolja. A mostani kiállításon a Koronázási Ünnepi Játékokra készült óriásbábok jelmezeinek terve mellett az Árpád-házi királyok arcképcsarnoka is megtalálható. A művész különös gonddal festette le és az ábrázolta az öltözékeket: a ruhákat, fegyvereket, címereket, pajzsokat, amelyek korhű, aprólékos kidolgozása komoly előtanulmányokra vall.
A helyszínen készült fotók a Galériában.
 
Szent Korona virágokból
A virágkarnevál előtt Székesfehérváron, a Koronázási Ünnepi Játékokon mutatkozott be a Szent Koronát ábrázoló virágkocsi, amely a Debreceni Virágkarnevál állandó kompozíciója.és amelyen a koronázási jelvények is helyet kaptak. A kompozíció Szent István ünnepén állandó szereplője a karneváli menetnek. 2009-ben a Debreceni Virágkarnevál 40 éves jubileuma alkalmából útra kelt a Szent Korona: a sikeres budapesti bemutatkozás után meg sem állt Balatonfüredig. Immár hagyománnyá vált, hogy magyarországi és határ menti városok fogadják a koronázási virágkocsit, így járt eddig Eger, Pécs, Nagyvárad, Cegléd és Kecskemét városában. Idén a koronázási város, Székesfehérvár fogadta. Augusztus 20-án a székesfehérvári diákközösségek közreműködésével, Grosschmid Erik Blattner Géza-díjas bábtervező és Somogyi Győző Kossuth-díjas grafikus, festőművész vezetésével készített hat királyi óriásbáb – Géza fejedelem, Sarolt fejedelemasszony, István király, Gizella királyné, Imre herceg és Asztrik püspök – látogatja meg a debreceni karneválozókat.
A helyszínen készült fotó a Galériában.
 
Történelmi felvonulás óriásokkal
Hatalmas érdeklődéssel várták a Koronázási Ünnepi Játékokra érkezők a város különböző pontjain táborozó és egész napos bemutatókat tartó hagyományőrző csapatok ünnepélyes, közös felvonulását este hat órától a Belvárosban. Óriási sikere volt az óriásbáboknak is, amelyeket a Vörösmarty Színházban még a nyár elején szakmai vezetéssel fehérvári diákok készítettek el. Asztrik püspök vezette történelmi felvonulásban megelevenedett Géza, Sarolt, István, Gizella és Imre alakja. A Petőfi-ligetből a Várkörúton át az Országalmáig tartó menet résztvevői voltak a hagyományőrző csapatok mellett a Koronázási Szertartásjáték szereplői is.  A különböző történelmi korok életét bemutató csapatokat a kétnapos program során táborhelyükön sokan meglátogatták. Bemutatót tartottak a Bajvívó Magyarok, a Bakonyi Poroszkálók, a Csőszi Történelmi, Haditorna és Hagyományőrző Egyesület, az Első András Király Lovagrend, a Fehérvári Hagyományőrző Íjász Egyesület, a Fehérvári Huszárok Egyesülete, a Fejér Baranta Hagyományőrző Sportegyesület, a Magyar Királyi Kardforgatók Rendje, a Székesfehérvári Szabad Királyi Lovagok Egyesülete, a Váli Hunok, valamint a Vermes Törzs.
A felvonuláson készített fotók megtekinthetőek a Galériában.
 
„A leromboltat építsd fel, a felépítettet őrizd meg.” - Koronázási Szertartásjáték
Vastapssal köszöntötte a közönség a Koronázási Szertartásjáték szereplőit az előadás végén. Nagy várakozás előzte meg az István című oratórikus mű bemutatóját Székesfehérváron. Az előadás előkészületei jó félévet vettek igénybe és az augusztus elején kezdődött helyszíni próbák is nagy érdeklődés mellett zajlottak. Sokan kísérték figyelemmel, hogyan állítja színpadra Szikora János rendező, a Vörösmarty Színház igazgatója a grandiózus darabot. A magyar történelemben szakrális fővárosként és koronázóvárosként évszázados hagyományokkal büszkélkedő Székesfehérváron érdemes volt a művészet erejével megidézni a rendkívüli eseményt. István koronázásának szakrális ünnepe közel egy órában elevenedett meg a Nemzeti Emlékhelyen. Kettőszáz résztvevő (színészek, táncosok, énekesek, zenészek, civilek) közreműködésével jelenítették meg a koronázás szertartását azon a helyen, ahol egykor a Nagyboldogasszony-bazilika állt. A zeneszerző Horváth Károly, dallamai még sokáig csengtek a fülekben. A közismert színészeket (István: Varju Kálmán, Asztrik, koronázó érsek: Tordy Géza, Püspökök: Trokán Péter , Lábodi Ádám, Szertartásmester: Mihályi Győző) felvonultató darabban a tehetséges fiatal generáció (Mária Nagyboldogasszony: Benedekffy Katalin)  mellett szerepet kaptak a székesfehérváriak is. Az Alba Regia Vegyeskar, a Primavera Vegyeskar, a Kodály Zoltán Gimnázium Vegyeskara, az Ars Musica Zenebarátok Egyesülete, az Alba Regia Táncegyüttes, hangfelvételről közreműködött az Alba Regia Szimfonikus Zenekar. Az előadást mintegy háromezren látták. A nagy érdeklődés miatta a jegyek már a héten elkeltek. A szervezők azonban gondoltak azokra is, akik már nem tudtak bejutni a közel 2500 férőhelyes nézőtérre. Az előadásokat ugyanis élőben láthatták a Városház téren, illetve a Szent László szobornál elhelyezett óriás kivetítőkön.
 A helyszínen készült fotók a Galériában.
 
Eleven kódexek a házak falain
A szertatásjátékról hazafelé ballagóknak sem kellett még visszatérni az ezer évvele ezlőtt tett időutaásukból, hiszen Szent István életének eseményei a Képes Krónika, az Anjou Krónika és a Vásáry Kódex festett képeinek segítségével mozgó "történelmi képregényként" elevenedtek meg a Fő utca házainak falain. A gregorián dalokkal aláfestett alkotásokat több ezren nézték végig az éjszakai másfélórás vetítés során.  
A helyszínen készült fotók a Galériában.
 
                                                                           -Vége-
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.