Csendes mécsesgyújtással emlékeztek a II. világháború székesfehérvári áldozataira

2025.03.22. 21:10
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2025. március 22. (szombat)
 
 
 
 

Közös mécsesgyújtással emlékeztek szombaton este arra, hogy 80 évvel ezelőtt, 1945. március 23-án véget értek a II. világháború harcai Székesfehérváron. A fehérvári civil áldozatok száma megközelítette az 1200 főt, a hadműveletek következtében a város 7198 lakóháza közül 799 lakóház teljesen romba dőlt, és 5140 lakóház szenvedett súlyosabb sérülést.

Szombaton este dr. Cser-Palkovics András polgármester vezetésével Székesfehérvár Önkormányzata közös mécsesgyújtással emlékezett a második világháború székesfehérvári áldozataira a Hiemer-ház melletti II. világháborús „csonka harang” emlékműnél. A megemlékezésen részt vett Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, Buday Attila, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója, Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere és a Fejér Vármegyei Önkormányzat képviselői is, a vármegye nevében dr. Molnár Krisztián elnök helyezett el mécsest. Megemlékeztek a Székesfehérvári Rendőrkapitányság és a Magyar Honvédség képviselői, valamint Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének önkormányzati képviselői is.
A mécsesek emlékeztettek arra, hogy 80 évvel ezelőtt, 1945. március 22-e estéjén jelentette a 21. szovjet gárdalövészhadtest, hogy Székesfehérvárt végleg elfoglalták. A bejelentés mintegy négyhónapos ostromállapot befejezését jelentette, és ekkorra már harmadszorra volt súlyos harcok helyszíne a város. A harcok előtt közel 50 ezer lakosú városunknak alig több mint 12 ezer lakosa volt a háború befejezésekor. 

A négyhónapos ostrom fehérvári civil áldozatainak száma megközelítette az 1200 főt, a hadműveletek következtében a város 7198 lakóháza közül 799 lakóház teljesen romba dőlt, 5140 lakóház szenvedett súlyosabb sérülést. Óriási károk keletkeztek a városi utakban, a mezőgazdaságban, az ipari üzemekben is. A második világháború fehérvári áldozataira emlékezve nem felejthetjük el városunk zsidó polgárait, Székesfehérváron 2075-en éltek a holokauszt tragédiáját megelőzően, de a deportálások poklát összesen 289-en élték túl.

 

A mécsesgyújtáson készült fotók letölthetők a Galériából.
 

 

                                       -   Vége –

 


Fotó: Ostorházi Helga

Szöveg: Gáspár Péter

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 Május
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:
img0

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.