Megemlékezéssel és szentmisével zárult a lengyel-magyar barátság napja

2025.03.23. 19:30
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2025. március 23. (vasárnap)
 
 
 
 

A lengyel-magyar barátság napja alkalmából rendezett ünnepségsorozat vasárnap néma főhajtással és szentmisével zárult Székesfehérváron. A Jávor Ottó téri Katyn Emlékkeresztnél néma koszorúzással tisztelegtek az 1940-es katyni mészárlás áldozatainak emléke előtt, majd lengyel nyelvű szentmise volt a Szent István-székesegyházban. 

A lengyel-magyar barátság napja alkalmából rendezett ünnepségsorozat március 23-án, vasárnap zárult Székesfehérváron. A Katyn Emlékkeresztnél néma koszorúzással emlékeztek Lengyelország nemzeti tragédiájára.
Székesfehérvár városa nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester, Vargha Tamás országgyűlési képviselő, Lehrner Zsolt és Horváth Miklós Csaba alpolgármesterek, dr. Kovács Zsoltné, Szontaghné Kovács Erika, illetve Deák Lajosné önkormányzati képviselő helyezett el koszorút. A Fejér Vármegyei Önkormányzat nevében Szabó Tibor alelnök koszorúzott, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal képviseletében pedig Dancs Norbert járási hivatalvezető. A Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat mellett a Klub Polonia, valamint a Német, a Szerb és az Örmény Nemzetiségi Önkormányzat is koszorút helyezett el, de képviseltette magát a megemlékezésen a fehérvári Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság, a Vörösmarty Társaság és ott volt gróf Károlyi György is.
A lengyel és a magyar nép közötti kölcsönös megértés és tisztelet jeléül még 2012 márciusában avatták fel a székesfehérvári Jávor Ottó téren a Katyñ emlékkeresztet. Horváth János szobrászművész alkotása annak a csaknem huszonkétezer lengyel értelmiséginek, tiszteknek és tisztségviselőknek állít emléket, akiket 1940 tavaszán, a Katyñ környéki erdőkben végeztek ki, és rejtettek jeltelen tömegsírokba a szovjet csapatok. A tömeggyilkosságokat és az áldozatok eltüntetését nagy titokban hajtották végre. Ez a barbár cselekedet a lengyel nép egyik legnagyobb és legfájóbb nemzeti tragédiája, melyről hagyományosan minden esztendőben megemlékeznek a székesfehérvári Katyñ keresztnél is.

A Szent István-székesegyházban rendezett lengyel nyelvű szentmise főcelebránsa Burbela Gergely lengyel atya, Bicske plébánosa és Dózsa István címzetes kanonok, a székesegyház plébánosa volt.


A koszorúzáson készült fotók letölthetők a
 Galériából.





                                            - Vége -



Fotó: Kiss László

Szöveg: Bácskai Gergely

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.