Megnyitották a királyok sírkamráját

2013.08.20. 12:50
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2013. augusztus 20. (kedd)
75 éves az osszárium. Galéria
 
 
 
 
Megnyílt a látogatók előtt az egykori koronázó templomban talált csontmaradványokat őrző Osszárium. A Nemzeti Emlékhelyen Törő Gábor, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. A csak különleges alkalmakkor látogatható királyi csontokat rejtő kamrába 14 órától a Szent István Király Múzeum óránkénti szakvezetéssel enged bepillantást az érdeklődőknek.

A Szűz Mária tiszteletére szentelt székesfehérvári templomban temették el az államalapító Szent István királyt, magyar királyokat, de eltemettek itt uralkodói családtagokat, rangos egyházi és világi személyeket is. 1543-ban a város török megszállásával a város új urai szervezetten rabolták a sírokat. A sírokból az ékszereket, tárgyakat kiemelték, a csontokat szétdúlták, kidobálták. A város 1601-es, rövid ideig tartó visszafoglalásakor pedig német és vallon zsoldosok dúlták a sírokat.

A prépostsági templom (köznapi nevén királyi bazilika) területén 1848 óta folynak kisebb-nagyobb megszakításokkal régészeti kutatások. 1862–82 között Henszlmann Imre, az 1936–37-es években Lux Kálmán, 1965–93-ig Kralovánszky Alán, 1994-től Biczó Piroska folytatott feltárásokat a bazilika területén. A 2002-ig előkerült csontmaradványok vizsgálata befejeződött, s a kutatási eredményeket Éry Kinga és munkatársai 2008-ban részletesen közölték.

Az 1936-tól 2002-ig előkerült csontleleteket leltárba vételük és vizsgálataik után a Nemzeti Emlékhelyen, a romterületen kívül 1938-ra kialakított, és hetvenöt éve, augusztus 13-án Shvoy Lajos megyéspüspök által megszentelt, az ezredfordulóra készülve modernizált, szabályozható hőmérsékletű és ellenőrzött páratartalmú, szigetelt kamrába temették, melyet Takács Nándor megyéspüspök 2000-ben szentelt újra.

Törő Gábor, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke az Osszárium ünnepélyes megnyitásakor hangsúlyozta: „Volt uralkodóink, országló nagyjaink jelenlegi nyughelye csupán a megőrzés pragmatikus szempontjait szolgálja, az emelkedettséget magunknak kell levinnünk oda! És lehet-e alkalmasabb időpont erre, mint államalapító, szent királyunk ünnepe? Székesfehérvár Szent István városa, Fejér az államalapítás, az ország felajánlása, Szűz Mária kezébe helyezésének színtere. Nincs autentikusabb hely tehát a magyar nemzet megszületése és megmaradása dolgában hálát adni az égieknek és minden arra érdemes ősünknek, mint ez a romterület, ez a csontkamra!”

A Szent István Király Múzeum idén, a Szent István Emlékév tiszteletére kétnyelvű táblát helyezett el az Osszáriumnál a Nemzeti Emlékhelyre látogatók számára.

A királyi sírkamrához augusztus 20-án 14 órai kezdettel kísérik le az 5-6 fős csoportokat, ahol a múzeum munkatársai, többek között Rácz Piroska antropológus tart szakvezetést és ad tájékoztatást az Osszáriumról.

A helyszínen készült képek letölthetőek a Galériából.

            
                                                                         -Vége-

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.